Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)
benigne hocce in passu renovantis atque concedentis potestatis et privilegii habeat magistratus Pesthiensis tarn in ipsa civitate Pesthiense, ac eius suburb iis," quam in districtu ac territorio suo proprio (cuius nomine sacratissimam suam Ma/estatem tanquam commembrum ex statibus Regni immediate" recognoscit) perpetuo jus territorii, item jus gladii proprio jure, salvis tarnen 20 reservatis Regiis, habeatque illud jus cum annexis hisce juribus suis competentibus, et adhaerentibus, uti cognitionem, et executionem tum in causis civilibus, quam criminalibus, in his quidem iuxta formám Processus Judicii Criminalis serenissimo Neo Regi Hungáriáé Josepho dicatam absque appellatione permissa, in illis vero secundum privilégia, et statuta Civitatis, in defectu horum secundum jura Regni, post haec demum secundum jura communia 1 " scripta. — Vi etiam praedicti juris quidquid sub ambitu territorii civitatis huius contineatur, jurisdictioni magistratus eique debeat parère, nisi de exemptione doceatur; similiter nec ullus ci vis, nec ullae civiles domus, et possessiones habeantur liberae, aut a communibus oneribus exemptae, sed sicut aliae collectis et oneribus civilibus obnoxiae sint; etiamsi nobiles aut ecclesiastici bona talia alias servientia sibi acquirant, oneribus tarnen prioribus subiecta maneant, et si contingat, quod ecclesiasticus vel peregrinus,* qui non ut civis civitatem hanc inhabitabit, bona immobilia ex haereditatis, emptionis vel alio quocunque titulo sibi acquirat, plane haud sit concessa tali continua possessio, sed ipse vel magistratus ea civibus intra annum divendat, et sic habeat magistratus non solum super cives, et incolas, sed et omnia in districtu civitatis existentia bona ex directo quod desuper ipsi competit dominio, judicatum, et directionem plenariam, nec non jus et facultatem super domibus et fundis civitatis urbarium y conficiendi et cum juribus suis appertinentibus possi20 tamen semper " A pesti külvárosokra legújabban Nagy Lajos : A Terézváros kialakulása. TBM XI. Bp. 1956. 97—126. 1. — Uő. Mezőgazdaság Pesten. Uo. XII. kötet Bp. 1957. 133—196. 1. — Tóth Andrásné Polónyi Nóra : Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században. Uo. XTV. kötet, 241—283. 1. v A bonyolult szöveg értelmezése a következő : a város csak szabad királyi városi ,,potestas et privilegium"-ának ,,renovatio"-ja és ,,concessio"-ja esetében juthat abba a helyzetbe, hogy a királyt, mint a rendi államnak a „status et ordines" melletti másik ,,commembrum"-át, mint közvetlen urát, minden más közjogi vagy igazgatási tényezőtől függetlenül elismerhesse, azaz mint valóban szabad királyi város mind a kamarai igazgatóságtól, mind pedig a vármegyétől független életet éljen. w A városra érvényes jogforrások sorrendje szintén közjogi elemet rejt magában. A legfontosabbnak minősül az elismerendő szabad királyi városi privilégium. Ennek hiányában —sez különlegesen érdekes ! — a magyar jog (s nem a kamarai igazgatóságnak az országos jogtól idegen joghatósága !). Végül általánosságban a római jog tételei (jura communia scripta). x Az idegen —• tehát polgárjoggal nem rendelkező — személyek birtokjogának korlátozása általános városi törekvés. Egyházi személyek tételesen történő felsorolásának oka lehet az is, hogy a budai városi tanácsnak számos nehézséget okozott a különböző szerzetesrendek birtokába került házhelyek adózási és tulajdonjogi problémája. Erre Tóth 1. jz.-ben id. 2. cikk, 215—216. 1. y A városi telekkönyv vezetésének és a telekkönyvi illetékek beszedésének a város és a kamarai igazgatóság között vitás kérdése még a privilégium elnyerésével sem rendeződött. A telekkönyv csak 1708-ban került véglegesen városi kezelésbe. Erre bővebben Tóth 1. jz.-ben id. 2. cikk, 224—225. 1.
