Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)

Wien, den 29. Aug. 1697. Über der Statt Pest ansuchenden Immuniteten, Privilegien, Statuten und Gerechtigkeiten a die praesentationis binnen 15 Tagen der Kayserlichen Commission bericht und guetachten zuerstatten ß * c) A felterjesztés szövege Augustissime, Potentissime, ac Invictissime Romanorum Imperator, Germaniae, Hungáriáé, Bohemiaeque Rex etc. Domine Domine Clementissime. Siquidem nobis tanquam in magistratum regiae ac liberae Civitatis*

1 Pesthiensis electis et constitutis summopere incumbat, quomodo civitas haec, quae tempore felicissimae recuperationis Budae homninibus exinanita erat, non solum novis civibus incrementum capiat, verum etiam iidem ut commode et bene vivant, prospicere: hocque tum amplificationis tum conservationis stúdium ex eo, quod mediocriter nunc aucta civitas, civesque et incolae ad tranquillum unionis et ordinis statum paulatim veniant, hactenus haud praetermisisse speramus. Quia vero deficientibus nobis antiquis huius Civitatis privilegiis,' juribus, statutis, aut ordine aliquo novo seu norma praescripta regendi, protegendique cives arduum hucusque voluit esse regimen; maxime ubi magistratui compétente sua potestate et jurisdictione non semper libère ac quiète-* uti permittitur, et crebrotam in administranda iustitia, quam providendis rebus publicis obstacula sentit, variaque et multa impedimenta injiciuntur; saepissime [licet levis sit causa et g Az udvari kamara utasítása alapján a kamarai igazgatóság által készített feljegyzés. A város annak ellenére, hogy ezekben az években még nem rendelkezett privilegjális jellegű oklevéllel, magát rendszeresen szabad királyi városnak nevezte. 'Hivatkozás a város régi privilégiumaira, melyekről a városi vezetők az 1687-i országgyűlésen szereztek tudomást. — Pest első privilégiumát 1244-ben kapta. Az okirat eredetiben nem maradt fenn, csak számos XV—XVI. századi másolatban. Legújabb kiadása az összes átírások felsorolásával: Budapest történetének okleveles emlékei. I. Bp. 1936. 41—43. 1. Magyar nyelven kiadta Salamon Ferenc : Budapest története. HL kötet. Bp. 1885. 35—37. 1. Ugyanott 34—84. 1. a vitatott privilégium keletkezésének, további sorsának részletes története. Ujabban írt a kérdésről Gárdonyi Albert : A hétszázéves Budapest Bp. 1944. 17—24. 1. — A későbbi országos törvények 1498-tól (38. art.) már rendszeresen a nyolc szabad királyi város között sorolják fel Pestet. A Tripartitum Pars IH. tit. 8. és következő szakaszok általában és részleteiben szabták meg a szabad királyi városok jogállását, majd az 1514 : 3. te. is leszögezte ezek j ogait. A török megszállás alatt — amikor Buda és Pest idegen uralom alatt élt — a szabad királyi városok jogállásának szabályozása gyakorlatilag a felsőmagyarországi városokra korlátozódott, azonban a tövényhozás nem élt jogfeladással, s a formulázás mindig a bánya- és a szabad királyi városokra vonatkozott. A török kor országgyűlései szinte folyamatosan foglalkoztak e városok jogbiztosításával. Hogy csak a XVH. század vonatkozó legfontosabb törvénycikkeit soroljuk fel: 1608 : 1., 1622 : 25., 1625 : 43., 1630 : 31., 1638 : 35., 1649 : 15., 1659 : 53., 1681 : 41. és végül az 1687 : 17. törvénycikkek.. J Utalás a kamarai igazgatóság állandó ellenőrzésére és gyámkodására, különös tekintettel a bíró- és tanácsnokválasztások területén.