Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)
gyakorlatilag és formailag pontot tett a tervezet sorsára. Azt azonban, hogy élesztő szerepet játszott a további küzdelem során, későbbi adatok is bizonyítják. Amikor 1699-ben a városban fellángoló ellentétek miatt az ún. Fürstenbusch-féle bizottság vizsgálatot tartott, 5 a tanács természetesen újra elővette a jogkönyvtervezet ügyét, mire a bizottság újból a kamarai igazgatóság véleményét kérte. Ez a vélemény 6 szintén elutasító volt, azonban már nem oly mereven, mint 1697-ben. A kamarai adminisztráció a közjogi részt illetően — elhárítva magáról a felelősséget — kijelenti, hogy az az érvényes udvari kamarai rendelkezésekkel ellentétes, s újból kijelenti, hogy az „alzu absolute iurisdiction" megadását károsnak tartja. Amagánjogi részt illetően a vélemény kijelenti, hogy az ellentétben látszik lenni a kidolgozandó országos statútumokkal. Ezért az egész tervezetnek napirendről való levételét és a létesítendő „Einrichtungs-Commission" elé való utalását javasolata. A tervezet szövegéről még egyszer találunk említést. 1704-ben, amikor az uralkodó már aláírta, de a város még nem kapta kézhez a szabadalomlevelet, a kamarai igazgatóság a szabadságharc katonai eseményei miatt halogatni igyekezett a „iura municipalia" teljes mértékű, „különböző tervezetekben" foglalt megadását. 7 A kamarai igazgatóságnak ez a közbelépése azonban már nem járt eredménnyel: a város egy évvel később kézhez kapta a szabadalomlevelet, s ezzel szabad királyi városi jogainak teljes birtokába lépett. * A szöveg kiadása terén — mivel az „E" példány sem fogalmazványban, sem tisztázatban nem állt rendelkezésre, és mivel az „A" példány erősen rontott — a „B" példányból indultunk ki. Tekintettel az irat késői, nyelvészeti szempontból érdektelen és teljesen latin voltára, nem ragaszkodtunk a betűhív közléshez. Az olvasati variánsok közül csupán a lényeges változásokra utaltunk a számokkal ellátott lapalji jegyzetekben. Az „A" variáns nyelvtani stb. tudatlanságból eredő változtatásait nem vettük figyelembe. A felterjesztés szövegét az „A" példánynál elfekvő „E" tisztázat" alapján adjuk. A betűjeles lapalji jegyzetek magyarázó jellegűek. A rövidítéseket feloldva, és — a ,,-rum" rövidítést kivéve — az eredetiben hiányzó betűk kurzív szedésével adjuk. A szöveg „A" és „B" példányát — fent többször idézett tanulmánya összeállítása során Tóth András, a 4. és 7. jegyzetekben foglalt anyagot műve összeállítása során Bónis György tárta fel. A szöveg jegyzetelése kettőjük közös munkája. 5 Tóth 1. jz.-ben idézett első cikk 120—5. 1. 6 OL Cam adm. Ofen. Berichte u. Schreiben 1699. márc. nr. 149. 7 Uo. Varia et rep. fasc. 3952. fol. 158—163. A részletekre Tóth uo. 129—130.1.
