Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

felülvizsgálati jogkört jelent. Természetesen az adminisztráció továbbra is a városi tanács főhatósága maradt.

57 Méghozzá olyan főhatóság, mely féltékenyen őrködött azon, hogy a két város túlságosan ki ne terjessze jogait. Ugyanebben az esztendőben került sor éles hangú iratváltásra az igazgatóság és Pest tanácsa között Erny Sebestyén varga feleségének letartóztatása ügyében. A város a pénzbüntetés kifizetését megtagadó asszonyt héthetes gyermekével együtt vétette őrizetbe, az igazgatóság pedig a férj panaszára azonnali kiengedését rendelte el. A tanács mind ebben, mind pedig Kain Ábrahám ácsmester perfüggés alatti meghallgatásában joghatóságának sérelmét látta, és csak ismételt felszólításra engedelmeskedett. Ha elnézték volna az asszony makacsságát — úgymond —, büntető hatalmuk csak annyi lenne, mint a harang nyelv nélkül. Kain ügyében pedig ragaszkodtak hozzá, hogy az ügyet „ad legitimam primam instantiam" küldje vissza az igazgatóság. Ez azzal vágott vissza, hogy a tanács már csak azért is maradjon meg korlátai között, mert „mit vntauglichen Subiecten" van csak ellátva.

58 De a kamarai adminisztráció működése már Bécsben is annyi kifogásra adott okot, hogy az udvari kamara von Palm tanácsos vezetésével bizottságot küldött ki a szabálytalanságok kivizsgálására. Városainkban ez a tény bizonyos reményeket váltott ki; legalábbis erre vall Pest tanácsának említett keltezetlen felirata. Ha már az adminisztrációtól nem tudott szépszerével megszabadulni, legalább azt kérte: a büntetőügyekben ne húzzák az időt az udvari kamarához való felterjesztéssel, hanem az adminisztráció jóváhagyásával lehessen az ítéletet végrehajtani. Ilyen értelemben kívánta a város a régen is élvezett ius gladii visszaadását.

59 A büntető joghatóság terjedelmében azonban a Palm-bizottság működése sem hozott lényegesen újat. Igaz, hogy a jelentése alapján szeptember 27-én kiadott, igen jelentős szervezeti utasítás megemlékezett a jogszolgáltatásról is. A 29 pont közül a negyedik kijelenti, hogy a budai és a pesti városi magisztrátust — mint eddig — ezután is meg kell hagyni és erőteljesen megtartani a polgári, büntető- és közigazgatási ügyekre vonatkozó elsőfokú joghatóságában (tanquam primae instantiae), mindamellett maradjon meg az egyik vagy másik fél lehetősége arra, hogy „magasabb helyen" fellebbezést nyújtson be a városi bíróság ítélete ellen. A 7. pont figyelmezteti a városokat, hogy a gyám- és igazságügyben, de különösen a büntetőperekben az eddiginél nagyobb figyelemmel és buzgósággal járjanak el.

60 A 4. pont megfogal57 KA Exp. 1696. jan. 23, no. 43; a külzet szerint Pestnek is szól. Hozzá Bánrévy i. m. LtK 1934, 35—36. 58 Ptjkv. 1696. júl. 31,1. 385. Int. a. a. nr. 160, KA Besch. Pr. IV. vol. 23v fol.; 1696. aug. 1, 5, 8, 11, 13: Int. a. a. nr. 162 (a tanács alkalmatlansága), KA Buchhalt. Act. 3830. fasc. no. 128, 153, 156, 177 (a tanács felterjesztései). 59 Fent 39. jz., a keltezésre Tóth, Pest, TBM XHI. 135, 44. jegyzet. 60 KA Hofb. 1696. szept. 27, no. 17: Viertens dass dem Statt Magistrat, sowohl zu Ofen, alss zu Pest, die Jurisdiction in Civili, Criminali et Politico, tanquam primae Instantiae, wie bishero (Jedoch mit Vorbehalt der von ein- oder anderen durch den Sentenz des Statt Magistrats aggravirt befindenden Theill, bey höcherer Orthen anmeldenden Appellation) noch fehrershin gelassen vndt darbey cräfftigst manutenirt. . . . Sibendens, die Pupillar-vnd Justiz, sonderlich die Criminal Sachen mit besserer beobacht vnd beförderung, als bishero geschehen, administrirt werden . . . Jelentőségére 1. Kovács, Buda főváros pénzügyei... 371.