Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

Hoffmannékat. 424 Már nem volt ilyen konkrét tartalmú a nőkre használt Bestie szó, esetleg a „vén" jelző társaságában, 425 vagy egyéb becsmérlő kifejezésekkel (Canalia, Lumpengesindt) együtt. 426 Vallási jellegű sértés ritkán fordult elő. Matthias pesti ácsmester felesége, amikor haragosát gyilkos gazembernek titulálta, feleségére azt kiáltotta, hogy „ein lutheranisch vnndt teüfflisch weib". Férjének kellett a jövőben „befognia a száját" 427 Rambler pesti polgár, akit számlája benyújtá­sakor Wilfersheimné szidalmakkal fizetett ki, maga is „Jüdische betrogene gesindl leck mich etc." szavakra fakadt. Az, hogy a pesti tanács mindössze rendre utasította, Wilfersheim rangjára való tekintettel felmentés számba megy. 428 Végül a magyar gyalázkodás sem hiányozhatik. Török Jancsi k . . . nak, ördög teremtettének szidta Ficsornét, és megfenyegette, hogy varázslattal megrontja a lányát. Kenyéren és vizén kellett raboskodnia érte. 429 * A rágalmazás és becsületsértés módjait megtárgyalva tekintsük most végig: mit kellett a feleknek bizonyítaniuk a szóbeli sértés miatt indult per­ben, és mi lett a per következménye számukra ? Maga a per, a pandektajog kifejezésével actio iniuriarum, sommás jellegű volt, ami nem zárta ki a felek válaszát és viszonválaszát, a keresetet és kifogást, valamint a közbenszóló ítéletet. Ezt a formát már az első időkben megtaláljuk Buda bíráskodásá­ban. 430 Nem lehetett a pert megindítani, ha a felek már előbb békésen kiegyeztek, vagy — egy budai határozat szerint — ha a felperes azonnal viszonozta a sértést, mert igénye így elenyészett. 431 A magisztrátus a pékek céhével szemben azt is kimondotta, hogy amit egyébként a maguk körében gyalázkodásnak (Scheltworth) tekintenének, a tanácsban kimondva nem kell zokon venniük, tehát a tanácsos ebben a minőségében ( qua Raths Herr) nem adott alapot iniuria-keresetre. 432 A polgármesterséget viselt Unger viszont — mint láttuk — éppen azt vitatta, hogy a tanácsban elkövetett sértést súlyosabban kell megítélni. 433 Az alperesek gyakorta védekeztek azzal, hogy nem sértő szándékkal (animo iniuriandi), hanem meggondolat­lanul, esetleg részeg fővel ejtették ki a gyalázó szavakat. Ez azonban nem 424 Acta iud. 1700. márc. 8: ... dein wohl butze frau soll ihr Maull zum ersten am branger vier wochen durch ein hundtsehlager lassen auss seiberen vndt durch den staub bössen [Staupbesen !] wohl ab stauben lassen . . . További iratok (1701. máj. 31, jún. 20.) uo. 425 Ptjkv. 1705. szept. 10, IH. 350; további esetek fent 408, 420. jz. 426 Ptjkv. 1703. aug. 7, Hl. 194. 427 Fent 345. jz. 428 Ptjkv. 1700. febr. 28, H. 316—317. 429 Uo. 1700. jan. 19: ich will dein Tochter biss in grab verzaubern, H 301—302. «so így Btjkv. 1689. jan. 19, 1. 97—98, Ia. 24—25. A bejegyzés címe: Summa­rische Verhandlung, benne a kereset nevével és a szövegben említett perbeli cselek­ményekkel. 431 Acta iud. 1693. jan. 5: vnnd desto wegen die wider beklagtin intentierte actio iniuriarum erloschen. . . Az egyezségre 1. az előző jegyzetet. 432 L. H. fej. 21. jz. A pékek a döntés ellen az adminisztrációhoz fordultak. 433 L. fent 334. jz.

Next

/
Thumbnails
Contents