Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

Ritkábban hangzott el az a súlyos sértés, hogy az ellenfél gyilkos (Mörderer),

344 gyilkos gazember (mörderischer Schelm),

345 vagy hogy „gyilkos módon" támadta meg polgártársát.

346 Ha az efféle szavak indulatból hangzottak el, a per az iniuria-keresetek rendes útján haladt végig. Ha azonban a sérelmet ejtő úgy vélte, hogy illítása alapos, a tanács felszólította a bizonyításra. Tempi pesti polgár pl. nyílt utcán azt kiáltozta, hogy Kernhofer gyilkos (Morihdter), aki megérdemelné, hogy fejét a lába elé tegyék. A sértett tanúi javallottak, és készen állottak megesküdni; Tempi azonban többszöri sürgetésre sem teljesítette a bizonyítást arra nézve, hogy a felperes segített egy gyermeket megfojtani. Végre a pesti tanács a rágalom súlyosságára tekintettel a sértettnek bíróság előtti megkövetésére és négy napi áristomra ítélte.

347 Jellemző rá, hogy hasonló szidalmazásért már előbb letették a polgárőrségben viselt őrmesteri tisztéről.

348 Férfiakkal szemben jóval kevesebbszer hangzott el valamilyen nemi bűncselekmény vádja, mint nők rovására. A bigámiával való rágalmazás a természetesen megkívánt megkövetés mellett néhány napi áristom

349 vagy néhány tallér büntetést vont maga után.

350 Indulatból hangzott el a sértett ellen a házasságtörő

351 vagy a Kindelmacher

352 kifejezés is. A Neutra házaspárt sértette az a híresztelés, hogy az együttélést már az esküvő előtt elkezdték, sőt a csizmadia céh elutasította a férj felvételi kérvényét is. Mivel az egyházi bíróság igazolta a panaszosok jó erkölcseit, s a vád az asszony kezéért hiába vetélkedő kérő bosszújának bizonyult, a budai tanács vasra verette őt.

353 Ugyancsak hivatásában érintette Vilmos ferences frátert egy ácslegény állítása, hogy utazás közben el akarta csábítani feleségét, sőt Ócsára be sem engedik Huererey miatt. Mivel bizonyítani nem tudtak, az alpereseket arra kötelezte a pesti tanács, hogy a szerzetest „keresztényi módon" kövessék meg.

354 Ez a rágalmazás ugyanúgy egyedül áll a tárgyalt korszakban, mint egy asztaloslegény állítása, hogy Pressl Bertalan pesti polgár Hexenmeister. Részegen azt mondotta Pressl legényének: „Mestered megbabonázta az ifjú üvegest, hogy nem kap munkát." A megkövetésen kívül büntetés fenyegetésével szabadult.

355 A harag és gyűlölség igen változatos kifejezéseket talált. Egy haszonkölcsönből támadt perben azt is felhozták az alperes ellen, hogy ellenfelét hamis esküvel vádolta.

356 Üzleti konkurrenciából eredt az az állítás, hogy 344 Btjkv. 1689. jan. 19, I. 97—98, la. 24—25; Ptjkv. 1700. ápr. 20. II. 342. 345 Uo. 1696. júl. 17, I. 381. 346 Uo. 1697. febr. 26, II. 15. 347 Uo. 1705. jún. 30, júl. 24, nov. 24, dec. 23, DJ. 332, 336—338, 362, 367. A kivégzéssel kapcsolatban 1. IV. fej. 286. jz. 348 Ptjkv. 1705. aug. 11, Dl. 340—341. 349 Corr. mag. 1695. nov. 14, Btjkv. I. 634—635, D. 44. 350 Acta iud. 1703. máj. 8, Btjkv. 1703. jún. 5, 13, Dl. 642—643, 648, IV. 636, 645. Vö. IV. fej. 166. jz. 351 Acta iud. 1696. aug. 30. 352 Ptjkv. 1704. okt. 10, Dl. 260. 353 Corr. mag. 1700. nov. 29, Btjkv. III. 318—319, IV. 189. 364 Ptjkv. 1697. márc. 5, D. 16. 356 Uo. 1702. márc. 14, Dl. 26—27. 356 Uo. 1694. máj. 25,1. 182, az ügyre 1. fent 151. jz.