Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

tány kielégítésül egy nagy ladikot, egy forintot és egy tiszttársától a hajósnak járó követelést kapott.

312 A másik ügyben ismét a letevőnek az átvétel körüli gondosságával volt hiba. Orbanecz Mátyás perelte Kayser és Bichler hajósokat, amiért öt öl vászna és a belegöngyölt 23 forintos patrontáskája hajójukon elveszett. Ezek ügyesen védekeztek: az elveszett vászonéit egyezség alapján már fizettek neki, de ekkor nem szólt a patrontáskáért; egyébként is távollétükben és tudtukon kívül vitette el holmiját a fogadóba, ahelyett, hogy az átvételkor rögtön kutatta volna az elveszett tárgyat. A tanács nem is marasztalta el őket, hanem ismételten bizonyításra kötelezte a felperest a patrontáskára nézve, amit ez nyilván nehezen tudott elvégezni.

313 A receptum érvényesítésének tehát az utas kellő gondossága volt a feltétele. m) Társasági szerződés Közös haszonra és kárra dolgozó társaság (societas) a háborús konjunktúra kihasználására gyakran alakult a városok lakosai, vagy itteni és idegen polgárok között. Elszámolási pereik sűrűn foglalkoztatták a bíróságokat. Ilyen ügyben az adminisztráció már akkor hozott ítéletet, amikor a budai és a pesti hatóság még meg sem volt szervezve.

314 Főként hadiszállításra berendezkedett társaságokról nemegyszer megemlékeznek az adatok anélkül, hogy a joggyakorlatra nézve mondanának valamit. Egy budai rác pl. még a háború előtt pro rata, alkalmasint befektetett pénze arányában, társasági szerződésre lépett két másikkal; mivel szerződésük egy tatár rablótámadáskor elveszett, egyik társa a péterváradi katonai parancsnokkal lefogatta.

315 Steyrer Bálint brnói polgár a Dunán élelmet szállított a császári hadseregnek társával, Lindner (Lindler) Andrással együtt; Budán tett bevallást arról, hogy társa hirtelen megőrült és elszökött a haj óról.

316 A komáromi Demetrovics Nedelkó két másik ráccal együtt Pesten át szállított sót Erdélyből, s ebben az üzletben a bajai Lázár Mihály is érdekelve volt.

317 Társas viszonyban állott egy házaló is egy haszontalan limlomot és „orvosságot" árusító kereskedővel; Buda tanácsa kiutasította ugyan, de mellesleg kötelezte a nyereségnek társával való megosztására.

318 Jó példa a kereskedőtársaság tagjai közötti pereskedésre Laskó József és Krauss Vencel budai polgárok ügye. ők „Budára és a Magyarországon levő császári hadseregnek közösen" szállítottak, így pl. Esztergomban 35 hordó sört mértek ki. Ezt Trencsén város bírája előtt 1688 novemberében elszámolták egymással, de félév múlva már Budán pereskedtek. Harmadik társuk, Curaskovics Mihály időközben kivált. Forgalmuk szerény méreteire 312 Btjkv. 1699. jún. 1, II. 496—497, III. 55. Uo. 1700. ápr. 21, 28, HL 205—208, IV. 65—68. »" KA Exp. 1687. szept. 19. 315 Corr. mag. 1690. aug. 25, Btjkv. I. 215—217. 316 Acta iud. 1691. júl. 31, Corr. mag. aznapról, Btjkv. I. 271—273; vö. DJ. fej. 76. jz. 317 Corr. buch 1703. máj. 5, II. 533—536. 318 Btjkv. 1695. nov. 23,1. 638—639, D. 47, vö. IV. fej. 258. jz.