Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

kamaránál, de láthatóan eredménytelenül.

31 1693 elején Krempl Tóbiást, aki egy muskétásra műhelye kulcsának ellopása miatt néhány ütést mért, ennek századparancsnoka otthonában 7—8 katonával megrohanta, és kékrezöldre verte. A város elégtételt kért, de Frankenberg ezredes nem ismerte el joghatóságát, hanem kizárólag tisztekből álló négytagú bizottságot rendelt ki, amely mindkét felet önhatalmú eljárásban marasztalta el. Buda tanácsa nemcsak azért emelt panaszt a kamarai igazgatóságnál, mert a katonai parancsnok hadbírósággal intéztette el az ügyet, hanem a rácok fölött bitorolt joghatósága miatt is. Frankenberg és katonái — írta a tanács — nemcsak önkényesen elfogják és megbüntetik a rácokat, hanem legutóbb a katolikusokat még a templomból is kihajtották, hogy bort szállítsanak !

32 A kamarai adminisztráció, melynek saját fegyveres ereje alig volt, jobb híján a tanácsot szólította fel: ügyeljen rá, hogy a polgárokat ne vonják katonai joghatóság alá, s ennek érdekében szolgáltasson igazságot ő maga.

33 Erre a felhívásra alig volt szükség, hiszen Buda szíves-örömest lemondott volna a katonaság „segítségéről", ha tehette volna Î Az 1693. esztendő a két testvérváros önkormányzati törekvéseinek fellendülését jelzi. Budán Bösinger polgármester, Pesten Proberger bíró és a kitűnő Mosel szindikus vezették a mozgalmat; a polgári önállóság hívei kapcsolatban is állottak egymással. Az első lépést Pest tette meg, amelyre akkor még nem súlyosodott annyira a katonaság nyomása. Már az év elején terjedelmes beadványban kérte önkormányzati jogainak visszaadását; kórvénye azonban nem vezetett eredményre, s az 1694-i viharos választás egy időre elvágta a legális előrehaladás útját. Bösinger is útra kelt 1693 tavaszán Bécsbe, hogy a dikasztériumoknál kivívja Buda kiváltságainak, az elődök jogainak visszaadását.

34 A tanács augusztus 29-i felségfolyamodványában János király 1538-i kiváltságlevelének megerősítését kérelmezte.

35 Az udvari kamara kiadta a kérvényt véleményezésre Plass von Mülleuthen adminisztrátornak, megjegyezvén, hogy szükségesnek látja a városi jogok gyarapítását „zu einer Bürgerlichen Jurisdiction, und oeconomia, auch bestellung einer Gemain".

36 Az adminisztrátor azonban megmagyarázta a régi és a korabeli Buda közötti különbséget. Rámutatott, hogy a város és vidéke romokban hever, a magisztrátus pedig olyan alacsony színvonalú, hogy ha nem lenne az egyetlen szindikus benne, a még oly csekély polgárságot is csak nagyon rosszul kormányozná. Később visszatért a budai hatóság csekély tapasztalatára és silány összetételére. A jogszolgáltatást illetően javasolta, hogy az állandóan befutó panaszokon okulva, az egyenetlen elbírálás elkerülése végett a büntető- és a fontosabb polgári perekben 31 Uo. 1692. febr. 12, no. 50. 32 Uo. 1693. febr. 7, no. 46; Acta adm. cam. 1693. febr. 7; Corr. mag. aznapról; KA Ber. u. Sch. 3891. fasc. 25—30, 32—34. fol. 33 Acta adm. cam. 1693. szept. 17, KA Besch. Pr. DJ. vol. no. 99. (75v—77, fol.); zu manutenierung der gerechtigkheith, nicht unter der Miliz Jurisdiction gezogen, vnnd mit arrest beleget werden. 34 Pest törekvéseire 1. Tóth, Pest, 115; Budára Kovács Lajos : A kamarai adminisztráció ós a budai polgárok 1694. évi viszálya, TBM VU1. (Bp. 1940) 31. 35 Gárdonyi i. m. 478; Pásztor i. m. 161; Kovács i. m. TBM Vm. 32. 36 KA Hofb. 1693. aug. 29, no. 19. (3854. fasc. 338—343. fol.)