Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

előadta, hogy a törvényszolga oda zárta be, ahová gazemberek és tolvajok szoktak kerülni; a szindikus rögtön mellé jegyezte, hogy az új Tortur Cammerhen kapott helyet.

341 A kínzókamra a jelek szerint a városházától elkülönített épület volt, esetleg azon a városfal melletti helyen, ahol azelőtt is kínozták a vádlottakat. Ezt Leistner ugyancsak ismert panaszából tudjuk, melyet marháinak pénzbüntetés fejében való lefoglalása miatt a vármegyénél emelt. A tanács kiküldöttei — írta — a hazatérő marhákat a Kecskeméti kapu előtt foglalták le, majd éjszakára „in . . . internum angulum maenns civitatis, ubi publici malefactores torqueri solebant" hajtották be.

342 Ha a kínzókamra ugyanitt épült fel, talán azonos lehet a Hatvani kapunál kb. száz óv múlva még fennállott kis városi épületek egyikével.

343 A tisztes őrizetet mindkét városban a strázsamester felügyelete alatt kellett leülni. Buda tanácsa következetesen három napi áristomot szabott ki olyan esetekben, amelyek a megkövetési, kártérítési stb. követelés megítélése mellett csekély büntetést is érdemeltek. Ilyen volt a rágalmazás, becsületsértés, kisebb testi sértés, ingórongálás, engedetlenség. A legutolsónak említett magatartás (V ngehorsamb) voltaképpen valamennyi ilyen büntetés mélyebb oka.

344 Ezért a strázsamesteri áristom neve is bürgerlicher Gehorsamb, melynek a tettesek engedelmességre szorítása a célja. Hosszabb időre, esetleg kenyéren és vizén tartással súlyosítva csak kivételesen: tekintélyes fórfiú megveréséért vagy káromkodásért méri ki a tanács.

345 A fogoly itt már valóban szobában ül, az említett Burgerstube név tehát helyénvaló. Erre mutat az újból letartóztatott Gall esete, akit az őrmesternek nem szabad kiengednie a szobájából, ha ágyastársához közeledni próbálna. A vízivárosi őrmesternek pedig „a legbelső szobába" kellett volna csuknia Karr szökött legényét.

346 Pesten hasonlóan áll a dolog. Elsősorban a bíró vagy a hatóság elleni szájaskodásért küldik a tettest a Gehorsamb-hâ, vagy ítélik legkevesebb egy napi Burgerarrestre; megtörténik azonban az is, hogy a viszálykodó, sőt a véletlenül halált okozó is megüli az áristomot.

347 341 Uo. 1699. okt. 6: in ein finsterne gefengnuss steckhen lassen,

. . . (alább:) in ein loch wo schelm vnd dieb sein eingesteckt, NB. Er ist in die new Tortur Cammer gelegt werden ... II. 268—269. 343 L. DJ. fej. 17. jz. 343 Ezekre Nagy Lajos volt szíves figyelmeztetni. 344 Bfcjkv. 1695. nov. 14, I. 634—635, D. 44; uo. 1695. dec. 2, I. 644, D. 50; 1696. máj. 7: weilen er hierin des Vngehorsamb erzeugt, ist er zum Wachtm[eister] condemnirt, D. 77; uo. 1697. márc. 6, II. 122; uo. 1698. jún. 20, II. 312; uo. 1701. dec. 20: zu einer Straff, DI. 467, IV. 391. 345 Uo. 1698. nov. 28: Wilffersheimb karja eltöréséért ... in den bürgerlichen Gehorsamb, II. 397, Acta adm. cam. 1698. dec. 6, vö. fent 277. jz.; Btjkv. 1707. okt. 29: negyedévi közmunka helyett csak 4 hét kenyéren és vizén káromkodásért, VI. 552, VII. 376, vö. fent 9. jz. 346 Btjkv. 1700. márc. 15: will nich[t] auss sein Zimmer zu lassen, ID. 180, IV. 35, vö. fent 108. jz.; uo. 1702. febr. 7: ob nicht . . . der entwichene Gesell bey dem Wachtmeister in dem innersten Zimmer verspert worden, DI. 485—486, IV. 421, vö. fent 325. jz. 347 Ptjkv. 1695. ápr. 15: gehorsamb, I. 267, 1. fent 221. jz.; uo. 1695. ápr. 26: in gehorsam zu gehen, I. 271, 1. fent 226. jz.; uo. 1698. jan. 31: Kain-ügy, D. 76, vö. KA Besch. Pr. 1698. febr. 21, jún. 27: még mindig kéri elbocsátását, V. vol. 15—15v, 56. fol.; Ptjkv. 1700. szept. 7: 1 nap burgerarrest, D. 404, vö. Dl. fej. 20. jz.; uo. 1703. okt. 19: véletlen ölés, Burger arrest, DI. 219, vö. fent 30. jz.