Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

A mannersdorfi uradalom a költségek miatt átengedte megbüntetésüket Budának ; ők azután megoldották a kérdést, amennyiben innen is megszöktek.

95 A házasságtörés megbüntetésére az egyházi bíróság is illetékesnek tartotta magát a peccatum címén. Különösen akkor jutott szóhoz, amikor valamelyik fél válást (separatio) kért a hűtlenség alapján. A századfordulón a hírhedt civakodó Krempl Tóbiás pék és budai tanácsos Bécsben emelt házasságtörési vádat felesége ellen, aki kegyetlensége miatt elhagyta. A bécsi erkölcsrendészeti közegnek, a Rumormeisternek

96 a közbelépését kérte ellene, s az asszonyt csak Kollonics bíboros mentette meg a fenyítőháztól. A jelek szerint a prímási szentszéken folyt le az elválasztásra irányuló eljárás, Buda tanácsának csak a házasságtörés mellett felhozott tanúk kihallgatása maradt. Ugyanakkor Kremplné keresetet nyújtott be ura ellen a kamarai igazgatóságnál az őt ért sérelmek miatt. A hiányosan ismert ügyben az adminisztráció megtiltotta két gyanúba vett pesti mészároslegénynek, hogy az ismét Budára érkezett asszonyt meglátogassák, vagy vele levelezzenek; Kremplnek azonban láthatóan nem sikerült vádját igazolnia.

97 Még több bonyodalmat okozott Demetrovics Nedelkónak és katolikus feleségének pere. A rác kereskedő azzal vádolta az asszonyt, hogy míg ő üzleti ügyeiben fél évnél tovább Péterváradon időzött, négy gyermekét elűzte koldulni, ő maga éjjel-nappal táncolt és bujálkodott a tisztekkel, urának kb. ezer tallérját és sok borát elherdálta, gyanús házakba vitte. A nő azzal védekezett, hogy házaséletük megromlásának a vallási ellentét az oka, férje eltiltja a katolikus templom látogatásától. Pest tanácsa az együttélés kérdését a szentszékhez tette át, ezzel azonban több óhitű rác polgár tiltakozását váltotta ki. Ezek a férfi mellett kardoskodtak, kérték kihallgatásukat a tanács vagy a saját papjuk előtt, de máshol nem voltak hajlandók rá. A magisztrátus azonban nem merte az ügyet elvonni a pesti plébánostól, mindössze közölte vele a rácok kijelentéseit. A szentszék eljárásáig az asszonyt a város házasságtörés gyanúja miatt vasra verette, és egy évig ült is a törvényszolgánál, később már bilincs nélkül. Nedelkó azonban hátrányos helyzetbe kerülhetett a szentszéken, mert egyre inkább csak ingóinak visszaszerzését szorgalmazta, erre kancelláriai leiratot is eszközölt ki. Hozzájárult felesége szabadlábra helyezéséhez is. Az utolsó iratból úgy látszik, hogy a tanács egyezséggel zárta le a bonyolult ügyet.

98 Végül említést érdemel, hogy ha a házasságtörést nem sikerült bizonyítani, mint Szőllősi Pál pesti csizmadia feleségének ügyében, a tanács ártatlansági bizonyítványt adott ki, a rágalmazókat pedig pénzbüntetéssel sújtotta.

99 95 Acta iud. 1701. aug. 16; Btjkv. Hl. 428, 434, 446, IV. 346, 354, 369. 96 L. erre Suttinger i. m. 735. 97 KA Mem. u. Anbr. 55 K, 1700. júl. 31 : Rumormeister, Zuchthaus; KA Besch. Pr. 1700. aug. 9— 1701. febr. 23, VI. vol. 118v—119 bis fol., VU. vol. 16v—17, 56v— 57v, 62—

62v, 67v fol.; Int. a. a. nr. 497; KA Exp. 1700. nov. 29, no. 82; Acta adm. cam. u. azon kelettel. 98 Ptjkv. 1707. szept. 3, 1708. jan. 24, 31, aug. 17, 21, nov. 6, 20, 1709. jan. 29, IB. 433—437, 457—458, 461, 494—496, 506—508, 514—515; OL Kane. Cone. Exp. 1708: 4, 10 ex Sept, 99 Ptjkv. 1701. aug. 16, 19, 26, szept. 13, II. 555—556, 559, 567, 571. 10* 147