Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

h) Házasságtörés (Pr, Cr. 76. c.) Erre a bűncselekményre már több az adat, nemcsak általánosabb volta miatt, hanem a háborús viszonyok következtében is. A kamarai inspekció már 1688-ban megfigyelte, hogy egyes házas budai polgárok más nőkkel élnek közös háztartásban, s ezzel botrányt okoznak. Felhívta tehát a polgármestert és a tanácsot, hogy ezeket az állapotokat szüntessék meg, a bűnösöket pedig mások elrettentésére sújtsák büntetéssel. Később újra figyelmeztette Buda és Pest tanácsát a szajhák, házasságtörők és más kétes elemek megbüntetésére.

80 Ami a szankciót illeti, erre a Praxis Criminalis tág lehetőségeket nyújtott aszerint, hogy mindkét fél házas volt-e, vagy csak az egyik, s ezenkívül az elkövetők rendi állása szerint is. Buda és Pest tanácsa is sokféle büntetést alkalmazott a házasságtörés tetteseire. Néha nem is tudunk meg többet az esetről, mint egyik vagy másik polgár pénzbüntetésének feljegyzését; itt is mérséklésnek volt helye, néha több alkalommal is.

81 A részegség ennél a cselekménynél is enyhítette a büntetést.

82 Rosszabbul járt Pämmer János 75 éves szőlőcsősz, akit a huszárok tetten értek, hogy hiányos öltözetben egy vincellér feleségével feküdt az ágyban, míg a férj a fürdőben járt. A budai tanács kioktatta, „dass ein Ehemann zu sein, vndt nicht eines anderen Weibs Ehebeth gehöre", és a tanácsházán vette őrizetbe. Az ítélet tagadása ellenére kötelezte őt 64 forint pénzbüntetés, a bírói és ellátási költség, s a vincellér (lopás okozta) kára megtérítésére; egyébként ez a „Vén Kutyabőr" ép bőrrel szabadult. Az asszonyt, aki urától megszökött és meg is lopta, a következő vasárnapra mise és prédikáció idejére, kezében pálcával és gyertyával a templomkapu elé rendelték.

83 Rost János bognár, akinek atyasága a teherbe ejtett szolgáló vallomásából derült ki, a házasságtörésért ugyancsak pénzbüntetéssel, 100 forinttal bűnhődött; megszégyenítésétől (öffentliche Bestraffung) az osztrák törvénnyel egybehangzóan (76. c. 10. § 2°) csak gyermekeire való figyelemből tekintettek el, a nőt viszont száműzték.

84 A száműzetés gyakori következménye volt a házasságtörésnek. Érdekes, hogy Budáról és Pestről száműzték azt az asszonyt, aki egy kalugyerrel esett bűnbe.

85 Ugyanez és gyalázkodásért még két órai pellengérre állítás lett a része Schlemmel Mihálynak, akinek cselekménye nem egészen világos: ,,

quasi Entführung", talán férjes asszony megszöktetésének kísérlete.

86 Egyébként általában a nők kerültek a pellengérre. így Pesten pálcával a 80 KA Exp. 1688. nov. 18, Btjkv. I. 48—49, Acta adm. cam. 1688. nov. 24, és fent 1. jz. 81 Btjkv. 1689. aug. 5: 32 ft, la. 57; Ptjkv. 1692. jún. 17: ua, mérsékelve 15 forintra és 3 font gyertyára, I. 64; uo. 1698. máj. 23: 32 ft, mérsékelve 12 tallérra, H. 116; Btjkv. 1701. szept. 27, nov. 18:150, 100, majd csak 75 ft, III. 437, 450, TV. 357, 375, hozzá 401. 82 Ptjkv. 1700. jún. 11, II. 369. 83 Acta iud. 1699. júl. 10, Btjkv. H. 524, 532, 536, 541, Hl. 75, 83, 86, 90. 84 Acta iud. 1700. júl. 24; Btjkv. szept. 10, III. 284, IV. 151. Az atya neve a vallomásban és az ítéletben nem egyezik ! 85 Btjkv. 1701. febr. 14, IV. 243. 86 Uo. 1700. szept. 21, III. 290, IV. 158. 10 Bónis: Buda és Pest bírósági gyakorlata. 145