Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
IV. fejezet. Büntetőjog
ták a hóhér félelmetes látványát, sőt a hüvelykszorítót is. A városi hatóság jelentette, hogy az osztrák törvénykönyv és Carpzov szerint a tortúra kiállása lerontja a gyanújeleket, tehát a nőket szabadon kell bocsátani. Ezt az adminisztráció is elfogadta, s a nők fejenként egy-egy év körüli fogság után, a szokásos békeeskü mellett szabadlábra kerültek. 64 Más ügyeket csak töredékesen ismerünk. Egy Mária Krisztina nevű kikeresztelkedett török nő — talán a megbánás enyhítő hatásában reménykedve — Budán tett vallomást két ízbeni gyermekgyilkosságáról, melyeket Bécsben követett el, valamint az ostya kiköpésével elkövetett szentségtöréséről; maga jelentette ki azt is, hogy ilyen súlyos bűnökért csak a kard általi halál járhat neki. ítélete nem maradt fenn. 65 Egy tiroli nőt, Mayr Borbálát Budán tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy gyermekét öthetes korában Aspang környékén elemésztette; az ottani uradalom részletes felvilágosítása után azonban az ügynek láthatólag nem lett folytatása. 66 Egy hasonló vád miatt elfogott zsidó nő úgy nyert bizonyára irgalmas ítéletet, hogy ,, durante processu" ünnepélyesen felvette a keresztségét. 67 A büntetés és talán az eljárás is elmaradt egy ízben, mert a Sztanna nevű vádlotton a francia betegség már szörnyen elhatalmasodott. 68 A marasztaló ítélet, ha sor került rá, nem volt irgalmas. Taubner Mária gyermekölési ügyében Pest hatósága folytatta le az eljárást, s ez az adminisztráción keresztül az udvari kamaráig jutott el. Ez megrótta a pesti tanácsot, hogy nem vizsgálta meg az elásott magzatot (corpus delicti), de éppen emiatt, a 19 éves vádlott korára és hosszú fogságára való tekintettel (ezek a körülmények a Pr. Cr. 44. c. 7, 8. §§ szerint enyhítették a büntetést) extraor dinar ia poena kiszabását határozta el. Az elítélt nőnek két évig vasban kellett ápolnia a budai kórház szegény betegeit. Adatunk van rá, hogy ezt a kevéssé higiénikus működését ki is fejtette, s a két esztendő után kiszabadult. 69 Ha ilyen enyhítő körülmények nem voltak, a tettes életével fizetett. Kovács Katalin 30 éves református nő először életében a Duna-parton szült, fürdés közben, minden segítség nélkül; ezután csecsemőjét belenyomta a vízbe és hazament. A kis holttestet kifogták, s az esküdt fürdős a bábával együtt megtekintette, majd a hamarosan kézrekerült anyát is megvizsgálták. A beismerésben levő Katalint Pest bírósága a Pr. Cr. 66. cikkére hivat64 A Himmel-ügy: Btjkv. 1697. dec. 9, 1698. júl. 17, aug. 4, 22, II. 207, 330, 339, 347; KA Ber. u. Sehr. 3909. fasc. 435—436, 500. fol.; KA Exp. 1698. júl. 11, 18, no. 21, 45, aug. 14, no. 27; kiadatására 1.1. fej. 64. jz. és Int. a. a. nr. 204. — A Grasseckherügy peranyaga Acta iud. 1699. júl. 21, egyes iratok KA Exp. 1699. szept. no. 63, 1699. dec. no. 23, hozzá Btjkv. 1699. febr. 9, aug. 3, dec. 14, II. 442—443, 540, m. 89, 140. — A Sandtbach-ügy peranyaga Acta iud. 1699. júl. 27, a kínvallatás elrendelése KA Exp. 1699. aug. no. 14, hozzá Btjkv. 1699. júl. 27, dec. 14,11. 535—536, 602, III. 85—86, 140. 65 Uo. 1701. okt. 31, III. 444—446, IV. 367—369. 66 Acta iud. 1703. máj. 8, Btjkv. 1703. máj. 4, IV. 619. 67 Uo. 1706. jún. 14, júl. 5, 25, okt. 20, VI. 315, 323, 332, 367, VII. 111, 119, 130, 166. 68 Uo. 1701. okt. 19: wegen der so grausamb habenden franzosen entlassen, DJ. 440, IV. 361. 69 Ptjkv. 1701. nov. 18: utal az elveszett bűnügyi iratokra, D. 592; Ka Hofb. 1702. ápr. no. 7; KA Exp. 1702. ápr. no. 53, Int. a. a. nr. 612; Ptjkv. 1702. máj. 20: az ítélet kihirdetése, átszállítás, III. 53; KA Besch. Pr. 1704. máj. 28: a büntetés kitöltése, VIII. lit. T.
