Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
s az adminisztrációnál tett panaszát a nemsokára megérkező kamarai bizottságra való hivatkozással sikerült hatástalanná tennie. 413 Itt az a lényeges, hogy a hagyatéki eljárás szakaszai Budán és Pesten ugyanazok voltak : bírói zár, leltározás, a végrendelet kihirdetése, ill. hagyatéki tárgyalás, és osztály. Az illetékek mellett Buda a kiváltságlevél megszerzése után még a hagyaték bizonyos részét is le akarta vonni Sterb Recht címén, és Skaricza Gábor pozsonyi ügyvédtől tudakozódott az ottani szokás felől. Bizonyára csalódással vette tudomásul, hogy Pozsony ilyen örökösödési illetéket nem szedett. 414 Ezzel szemben Pest az örökrész készpénzben való kifizetésénél — egy konkrét eset bizonysága szerint — éppen 10 százalékot fogott le (abzug gélt) ezen a címen. 415 A XVII. század végéről származó tudósításokból nem tűnik ki elég világosan a végrendelet fennmaradása esetében követett eljárás. Pedig ekkor már ez is szabályszerűen folyt le. A Budán először 1695 végén bizonyítható eljárás abban állott, hogy a végrendeletet a tanácsban bemutatták, a Mosel-javaslatban említett módon kihirdették, majd a városi kancelláriában helyezték el, az érdekelt feleknek pedig kérésükre másolatot adtak. 416 Ezt joguk érvényesítése végett hiteles alakban állították ki. 417 A másolathoz az örökösök annyira jogot formáltak, hogy amikor ezt valamilyen okból nem kapták meg, a tanács és a szindikus ellen az igazságszolgáltatás megtagadása címén (in puncto denegatae iustitiae) emeltek panaszt az adminisztrációnál. 418 A továbbiakban az eljárás szakaszai ugyanolyan rendben követték egymást, mint az intestat öröklésnél. Már a polgári önkormányzat kezdetétől fogva megfigyelhetjük a fent vázolt hagyatéki eljárást. A példát láthatóan az adminisztráció adta meg. így a nürnbergi eredetű, a török hadjáratban Péterváradnál elesett Lang markotányos hagyatékának leltározására a bírósági jogszokás ( Gerichtsbrauch ) szerint a kamarai igazgatóság küldött ki két szakértő kereskedőt, és bocsátotta ki a három csődhirdetményt (ConvocationsDécret).Még& hagyatéki tárgyak eltitkolásával gyanúsítható sógor házi őrizetbe vételét is elrendelte, szokása szerint azonban ezt az ügyet is elhúzta. Csak félév elteltével rendelt ki csődbizottságot (Convocations Commission, Crida Commission) négy kamarai tisztviselő személyében, és az örökösök megbízottja: Geier doktor kérésére még két hirdetményt is kibocsátott. 419 A 413 Uo. 1698. aug. 13, dec. 15, II. 345, 411; KA Besch. Pr. V. vol. 82. fol.; vö. Bánrévy i. m., LtK 1935, 191—192. — A bizottsági díj a századfordulón 6—12 tallér lehetett, Btjkv. 1701. febr. 21: két ügy, III. 348—349, IV. 248—249. 414 Corr. mag. 1704. aug. 19, a válasz uo. 1704. szept. 4. Az utóbbi nagyon érdekesen ismerteti a pozsonyi öröklési jogot is. 416 Ptjkv. 1695. okt. 7, I. 315. A földesurak rendszeresen szedtek hagyatéki illetéket jobbágyaiktól, 1. Degré Alajos : Földesúri jogok a jobbágyok házasságkötése körül. Regnum 1942—43, 194. 418 Bánrévy i. m., LtK 1935, 189. Az osztrák jog hasonló eljárását 1. Suttinger i. m. 957—958. 417 Btjkv. 1696. ápr. 13: in authentica forma, H. 71. 418 KA Besch. Pr. 1701 márc. 2, Vil. vol. 72v fol. A Sigl-hagyaték ügyére 1. V. fej. 676. jz. 419 KA Exp. 1688. okt. 14, 19, nov. 3, dec. 3, 29, 1689. febr. 10, 19; KA Besch. Pr. 1689. febr. 5, máj. 4, 1, vol. 47, 56. fol.
