Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
A pesti jogkönyvjavaslat a csőd (concur sus creditorum) név alatt ugyancsak együtt tárgyalja a túlterhelt hagyaték és a tartozásait megfizetni nem tudó adós ügyében való eljárást. A hatóság a szokott nyilvános helyen hirdetménnyel hívja fel a hitelezőket, hogy a hat hét és három nap utánra kitűzött határnapon nyújtsák be hiteles formában igazolt követeléseiket. Ezt követi az újabb határnap kitűzése 14 nappal későbbre, majd egy harmadiké is, melynek meghirdetésekor a távolmaradókat a kielégítésből való kizárással fenyegetik meg. A benyújtott követeléseket e határnap után a bíróság megfelelő határidő kitűzésével válaszra kiadja az adósnak, Ha ez megtörtént, s a hitelezők megfelelően bizonyították követeléseiket, valamint esetleges prioritásukat, a bíróság ítéletet hoz, és beosztja őket a javaslatban részletesen felsorolt öt osztály egyikébe. Ha az itt nem részletezhető 17 jogcím valamelyikén több hitelező találkozik, akkor azé az elsőség, aki előbb szerzett (törvényes vagy szerződéses) jelzálogot. 394 A gyakorlatból merített példák arra vallanak, hogy ezt az osztrák jognak megfelelő eljárást követték városaink a tárgyalt időszakban, amint egyébként kötelességük is volt. így Budának a kamarai adminisztrációtól kapott 1696. december 1-i utasítása felhívta figyelmét többek között a Crida sacken gondos intézésére is, 395 magyar csőd jog pedig ebben az időben még nem létezett. Valóban megtaláljuk a kapura, nyilván a városháza kapujára kifüggesztett hirdetményt (valval edict), amelyben Buda tanácsa felhívta a több ügyből jól ismert Reinold fogadós összes hitelezőit, hogy a kb. két hónappal későbbre kitűzött napon személyesen jelenjenek meg okmányaikkal a tanácsteremben a csődbizottság ( convocations commission) előtt, különben a peremptórius határnap elmúltával igényüket többé nem érvényesíthetik. 396 Az adóssal szemben, aki a tárgyalási határnap elől megszökött, „láthatatlanná tette magát", a pesti hatóság az áristom jól bevált orvosságát alkalmazta, s addig is jegyzőkönyvbe foglalta a hitelezők követeléseit. A kielégítés e lista tanúsága szerint követelésük fele összegét sem érte el. 397 Ha a hitelezők az adminisztrációnál jelentkeztek, ez rendelte el a hirdetményi idézést és a sorrend megállapítását. Addig is a telekkönyvi hivatal megbecsülte ingatlanát, s a becsértéket árverés (licitatio) végett közölte a városi hatósággal. 398 De kérhette a csődbizottság kirendelését maga az adós is, mint Mázingerné, aki az immár külön élő férjével együtt adósságokat csinált. Az adósságok rendezésének itt is az ingatlanok eladása volt az útja. 399 A csőd természetesen rossz fényt vetett az adósra, ezért olyan előkelő úr, mint Pietro Strudl császári kamarai festő nem vethette alá magát az eljárásnak. Udvarmesterét, Antonio Moreilit küldte Budára, hogy az eladósodásáról szóló, számára tűrhetetlen híresztelést megcáfolja, és hitelezőit kielégítse. Gyakorlatilag csak az volt a különbség, hogy a festő hitelezőinek 394 Pars II. tit, EL art. 1—3. 395 L. I. fej. 61. jz. 396 Acta iud. 1694. dec. 2. 397 Ptjkv. 1697. jún. 4, 21: vnndt macht sieh unsichtbar, U. 42, 49. 398 KA Exp. 1700. jún. 5, no. 38. 399 KA Mem. u. Anbr. 141 M (1705. jún. 25).
