Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)

Bevezetés

BEVEZETÉS Buda város középkori helyrajzának második kötete az ingatlantörténet segédleteit tartalmazza: a felhasznált oklevelek és egyéb források magyar nyelvű tartalmi kivonatait, személy- és helynévmutatót, a források őrzési helyének mutatóját, valamint a helyrajz szempontjából fontos fényképeket, régi látképek és térképek reprodukcióit és e könyv számára szerkesztett új, tematikus térképeket. Az oklevélkivonatokat időrendi sorrendbe rendeztük el (1-770. sorszám), és a könnyebb használhatóság érdekében az egyes kivonatok élén, bal oldalon az oklevelek (és egyéb adatok) kelte áll, mivel az első kötetben a főszövegbe helyezett és zárójelbe tett kelettel hivatkoztunk forrásainkra. A mai keltezés mellett zárójelben olvashatjuk az oklevél eredeti keltezését rövidített formában. Ennek hiánya arra utal, hogy az oklevelet a ma szokásos hónap és nap megjelöléssel keltezték. A kelet mellett a kibocsátás helye áll, de csak abban az esetben, ha ezt az oklevélben külön feltüntették. Jobb oldalon találjuk meg a sorszámot. Az oklevélkivonatok készítésénél elsődleges szempont volt a budai helyrajz számára fontos információk kiemelése. Minden olyan adatot tartalmaznak, amelyek valamely ingatlanhoz kötődő cselekmény (adás-vétel, zálogosítás, adomány stb.) számára jelentőséggel bírtak, de sokszor elhagytuk azokat a részeket, amelyeknek semmiféle kapcsolatuk nem volt a budai helyrajzzal. Például kölcsönös örökösödési szerződések esetében, amikor a budai ingatlan csupán egy kicsiny részét képezte az amúgy hatalmas uradalmak felsorolásának, nem gondoltuk feladatunknak a témánk szempontjából felesleges, mindenre kiterjedő kivonat készítését. A helyrajz számára fontos szövegeket, Pataki Vidor példáját követve, latinul is átírtuk a jobb ellenőrizhetőség kedvéért, ahogy bizonyos nehezen értelmezhető kifejezéseket, illetve az idegen helyneveket is. A nevek írásmódjánál a következő elvek szerint jártunk el. A keresztneveket azok ma használatos formájába írtuk át, és figyelemmel voltunk egykori viselőjük nemzetiségére, amennyiben ez megállapítható volt. A magyar János helyett tehát például, ha az illető személy német volt, neve Hans, ha olasz, Giovanni formában található meg. A vezetékneveket az oklevélben található ortográfia szerint írtuk át, így jártunk el a helynevekből képzett vezetéknevek esetében is, ahol az eredeti írásmóddal leírt helynévhez kötőjellel kapcsoltuk az -i képzőt. A nevekhez társuló címzéseket rövidítve közöltük, feloldásuk a rövidítésjegyzékben található meg. Eredeti írásmóddal írtuk át a nem latin kifejezéssel írt, tehát magyar és német helyneveket is. Az egyes oklevelek és más írott források őrzési helyét a magyar történész szakmában használatos hagyományos magyar formában, rövidítve adtuk meg. Ezek feloldása, illetve az őrző intézmények jelenlegi hivatalos neve szintén a rövidítésjegyzékben található. Igyekeztünk feltüntetni a szövegek teljes kiadásait, illetve megjelent oklevélkivonatait is. bár ez a gyűjtésünk bizonyára nem sikerült tökéletesen. A digitális adatbázisokat nem tüntettük fel. az ott található oklevélkivonatok ugyanis csak tájékoztató jellegűek. A mind a két kötethez használható névmutatót összevontan állítottuk össze, tehát a személy- és helyneveket egymás mellett találhatjuk meg benne. A vezetéknevek és helynevek átírásánál itt tudatosan eltértünk az oklevélkivonatokban követett elvtől, és a keresztnevekhez hasonlóan ezeket is a ma használatos, vagy a mai helyesírásnak megfelelő formában írtuk át azért, hogy a használatot megkönnyítsük. Igyekeztünk bőséges keresztutalásokkal is segíteni a keresést az igen terjedelmes személynév anyagban. A néhol előforduló kövér betűvel szedett nevek nem középkori, hanem mai személy és helyneveket jelölnek. Megjegyzendő még. hogy a Budán belüli helyrajzi fogalmak, például utcák, egyházak stb.. a mutatóban nem szétszórtan, hanem a Buda címszó alatt találhatók. Az oldalszámok között a normál betűvel írtak az első kötet oldalszámaira, míg a kövér betűvel írtak az oklevélkivonatok sorszámára utalnak! A dőlt betűt akkor használtuk, ha a névmutatóban szereplő személlyel valamilyen módon kapcsolatba hozható ingatlantulajdonról van szó a megadott oldalon, illetve az oklevélkivonatban