Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)

Oklevélkivonatok - 1400-1449

domorum Budensium... "), négyszáz lováért, 2000 új forintért, valamint nyolc birtokból álló leánynegyedéért (n.) Domozlo-i Mihály fia László ellen indított perében, amelyben az alperes tagadott és a szokásjog szerinti bizonyítást kívánt, tartsanak vizsgálatot és tanúkihallgatást Zenthmarton faluban. ÖStA, HHStA Archiv Erdődy 451 (Erdődy cs. galgóci lt. 97-24-1). - K: Bánjjy I. 387. sz. (téves keltezéssel: 1418. november 10.) - R: Zs VI. 2615. sz. 1419. május 13. (Sab. a. Dom. Cantate) Esztergom 183. A piacenzai (de Placentia) Matteo de Vicedominis mindkét jog doktora, esztergomi örkanonok és a káptalan által állított helynök előtt, (d.) Tamás örkanonok, Gergely, Miklós, Mihály, Kelemen és Márton, az esztergomi Szt. István protomártír káptalan kanonokjai, valamint Bereck plébános, a Szt. Kereszt oltár rektora megvádolták az (p.) olasz (GaUicus) Francesco Bernardi budai polgárt, hogy budai házuk után („...de quadam domo ipsorum erga ipsum Franciscum Bernaldi in dicta civitate Budensi in feudum vulgo pokreth in evum habita...") nem fizette meg 16 éve az évi 50 forintot, 30-at a káptalannak, 20-at pedig az oltárnak; a megidézett Francesco ellenben elmondta, hogy a ház után valóban 50 forintot köteles fizetni a káptalannak és az oltárnak, de miután a király fogságába került, és javait elvették, szegénysége miatt a ház is bizonyos részein tönkrement („...in aliqua suiparte rupla et destitutafuisset... "), ezért a néhai János érsek, a káptalan és az oltár alapítója elengedte a bér fizetését, hogy a házat rendbehozathassa, amelyet az érsek életében a káptalan és a rektor sem vitatott; a feleket meghallgatva a helynök úgy ítélt, hogy Francesco köteles a továbbiakban az 50 forint járadékot fizetni, az elmaradt járadék megfizetése alól azonban felmenti. Eszt. k. m. lt. 53-3-4 (DF 238088). - K: BTOE 111. 742. sz. - R: Zs VII. 446. sz. 1419. május 19. (XIV. Kai. Jun., a. II.) Firenze 184. Domonokos, az esztergomi Szt. István protomártír káptalan prépostja kéri V. Márton pápától, hogy erősítse meg János esztergomi érseknek, a káptalan alapítójának a káptalan számára saját javaiból tett adományát: egy házat a Szt. György kápolna szentélyével szemben („...unam domum in castro Budensi sitam ex opposito sanctuarii Capelle sancti Georgii... "), egy másik házat („..ac aliam domum in dicto castro in vicinitate fundorum sitam... ") és azt a 30 forint járadékot („..et feuda sita in dicto castro... amelyet Francesco Bernardi fizet. ASV Reg. Suppl. Vol. 130. fol. 45v-47. - K: OMO I. 169. sz; BTOE III. 745. sz. - R: Zs VII. 475. sz. 1420. január 13. (in oct. Epiphaniarum Domini) 185. Buda város tanácsa előtt (n.) Anna, Capi-i Miklós fia (mg.) András özvegye bemutatta (p.) Jakab deák, egykori esztergomi várnagy, budai polgár záloglevelét, amelyben 2226 forint kölcsönt vett fel Andrástól, majd elmondta, hogy Jakab ugyan törlesztett valamennyit az adóságból, amiről nyugtát is adott, de még mindig tartozik neki 1626 forinttal, és kérte a tanácsot, hogy hajtsák be az összeget; a tanács megidézte Jakabot, hogy vagyonát felbecsülni jelenjen meg a tanács előtt, de a többszöri felszólítás ellenére Jakab nem jelent meg, ezért a tanács úgy döntött, hogy mivel nem tudta felbecsülni Jakab áruit vagy egyéb javait, ezért tulajdonait (hereditarias), azaz két, egymással szomszédos házát a Szombatpiacon, valamint szőlőjét Örs faluban ( duas domos inforo Sabbati castri predicti preseripti lacobi sibi invicem contiguas in vicinitate redete Iohannis filii Thome parte ab una et domus animar um parte ab altera, necnon unam vineam in terrilorio ville Ors in vicinitate Ladislai de Erd et cuiusdam vie tendentis versus vineam Casparis Bernhardisitas et habitas... "), illetve kilenc és fél hordó borát, összesen 1985 forintra becsült értékben az özvegynek adják át. DE 64201. - Átírta a budai káptalan 1454. augusztus 18-án: DL 64373. - K: BTOE III. 758. sz. -R: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 586. sz: PATAKI 1950. 66. sz: BAKÁCS 1982. 1366. sz: Zs VII. 1256. sz.