Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)
Oklevélkivonatok - 1500-1577
1509. március 16. (f. VI. a. Dom Letare) 525. Buda város tanácsa tanúsítja, hogy 1478-ban az akkori városi tanács egy bizonyos romos tornyot, amely néhai (p.) Polyák (Polonus) Miklós budai polgár házához csatlakozott („...quandam turrim rumosam domui providi condam Nicolai Poloni hic Bude in vicinitatibus domorum condam Petri Santha ex una ac Blasii calcariparis ex alia partibus existentibus annexant.. ") Polyák Miklósnak és feleségének, Erzsébetnek adott azzal a feltétellel, hogy a tornyot alapjaitól a tetejéig felújítják („...dictam turrim a fun do usque ad summitatem ex novo reparare et edificare deberet... "), erről azonban a nevezettek életükben nem gondoskodtak; miután a torony erősen romossá vált („...turrim ad extremam desolationis ruinam devenfam... "), a tanács 1506-ban behívatta (p.) Orbán könyvkötőt és feleségét, (hon.) Apollóniát, a néhai Gergely varga, budai polgárnak a néhai (h.) Katalintól született gyermekét, akiknek a nevében birtokolták a tornyot, valamint Polyák Miklós egykori házát, és kötelezték őket, hogy egy éven belül állítsák helyre a tornyot; miután ez nem történt meg a város úgy határozott, hogy elveszi a tornyot Orbán könyvkötőtől, újból birtokbaveszi, majd a városnak nyújtott sokrétű segítségeiért (e. mg.) Pethrowcz-i Henthelfy István királyi jogügy igazgatónak, valamint Ferencnek, Jánosnak, Istvánnak és Péternek, (n.) Kerezken-i Nagy (Magnus) Miklós fiainak, testvérétől (n.) Orsolyától született unokaöccseinek adja át azzal a feltétellel, hogy a tornyot helyreállítják, valamint ha a várost ostromlók körülzárnák, szabad ki és bejárást biztosítanak a város embereinek a torony védelmére („...si civitas per aliquos emulos circumvallaretur quovismodo(l) auf alias necesse foret, tunc semper libère pateat turris eadem pro ingressu et regressu hominibus civitatensibus ad id pro defensione civitatis deputatis... " Hátoldalán egykorú feljegyzés: .fittére super domo Budensi circa portám sancti Iohannis"). Pannonhalmi Főapátság hh. lt. Capsa V. lit. E. nr. 100 (DF 274197). - K: RÓMER 1877. 48-49. - R: PATAKI 1950. 103. j. 1509. november 29. (in prof. Andrée) 526. Buda város tanácsának ítélőszéke előtt a tanácsházán („...in domo consulatiis nostri... ") megjelentek (c.) Wolfgang Schreiber és Caspar Stengel mészárosok, a mészáros céh mesterei (iurati magistri) a céh más idősebb (senior) mestereivel együtt a német mészárosok céhe egészének nevében, akik elmondták, hogy azokat a nagyobb halakat, amelyeket a város piacán arra alkalmas helyeken („...inforo publico Budensi locisque ad idaptis et competentibus... ") régi szabadságaik szerint árusítani szoktak a Duna kikötőjében, a halárusok tárolóhelyei melletti saját tárolóhelyükön („...inportu Danubii Budensi in quibusdam suis propriis reservaculis penes reservaculapiscium venditorum concivium nostrorum... ") egy idő óta békében tárolták, de a halárusok ezt most megakadályozták, és kérik a tanácsot, hogy mivel ők is ugyanolyan jó polgárai a városnak, engedélyezzék, hogy a nagyobb halakat ezután különleges helyükön a vágóhíd mellett, a Duna parton lévő házaik előtt („...specialem locum iuxta pontem eorundem, in quo boves mactare solid essent et ante domos ipsorum versus Danubium tendentem... ") tárolhassák, és haltartóikat felfüggeszthessék; a tanács elismerve a kérés jogosságát engedélyezte, hogy a mészárosok a dunai kikötő közelében, vágóhídjuk mellett („...in propinquo portus Danubialis penes pontem ipsorum proprium, qui vulgo dicitur Wagohyd... ") kikössék hajóikat és ott tárolják azokat a nagyobb halakat, amelyeket a piacon árulnak; ezt halván a halárusok tiltakoztak, és kérték, hogy a mészárosoknak a haltartókat ezután is az ő haltartóik mellett kelljen tárolniuk, amire a mészárosok azt felelték, hogy ők nem kötelesek a halárusok mellett tartani haltartóikat, és kérték a tanácsot, hogy a békesség kedvéért alkalmas helyet jelöljön ki számukra; mivel a halárusok nem tudtak elfogadható ellenérvet mondani, hogy a mészárosok miért ne tarthatnák haltárolóikat a Duna partján, házaik előtt („...ftxoria ipsorum propria in littore Danubii infigere et pisces suos ibidem ante domos suas teuere non deberent... ") a tanács engedélyezte, hogy a haltárolókat vágóhídjuk mellett („... penes predictumpontem proprium ipsorum vulgo Wagohyd vocatum... ") tárolhassák. Átírta II. Ulászló király 1514. szeptember 17-én: BFL Mohács előtti oki. gyűjt. 10 (DF 286057). - K: Mészáros céhkönyv 377-380. -R: BORSODY-BEVILAQUA 1931. 99.
