Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)

Oklevélkivonatok - 1450-1499

Marie virginis maioris de castro Budensi fundati hospido videlicet et hahitadone mei notarii consistorialis reverendissimi domini Ursi de Ursin is legati apostoliéi etc. in eadem habita... "). DL 46290. - Közöletlen. 1495. március 12. (in fest. Gregorii) Buda 446. Buda város tanácsa előtt (c.) Ruprecht ötvös, budai polgár és felesége, Magdalena, leányuk, Dorothea nevében is tanúsítják, hogy a néhai (p.) Georg Pogner Szt. György piacon álló házának („...quasdam portiones totalis domus providi condam Georgii Pogner soceri ipsius Roberti nostri in medio in theatro sancti Georgii martiris in vicinitate domorum capituli lauriensis ab una ac redete condam Petri cantrifusoris ab altera partibus existentis et habite... ") a korábban felosztott ötödik részét az udvarban, hátul (,,...quintam partem eiusdem totalis domus retro in curia sitam... "), amelyet Andreas szabó budai polgártól és feleségétől, Sophiától, Georg Pogner leányától megvettek, valamint negyedik részét, amelyet a néhai Barbara, Ruprecht ötvös korábbi felesége atyjától, Georg Pognertől örökölt, átadják (r.) Mihály milkói püspöknek, esztergomi helynöknek 200 forintért (?) azzal a feltétellel, hogy évente 10 forint járadékot fizetnek neki, illetve annak, akinek a püspök a házat adja, megfizetik a városi adókat, a házat karbantartják, és nem adhatják el azt sem báróknak, sem főpapoknak, sem egyháziaknak, sem világiaknak, sem nemeseknek, csupán budai polgároknak, és hogy ha 3 évig nem fizetnék a járadékot, vagy a ház karbantartását elmulasztanák, a ház visszaszáll Mihály püspökre. Eszt. k. m. lt. 64-1-21 (DF 238166). -R: PATAKI 1950. 4. j. 1495. május 8. (f. VI. p. fest. Philippi Jacobi) Buda 447. Bathor-i György levelét alhévízi házában („...ex domo nostra in inferioribus calidis Budensibus... ") keltezi. Révay es. közp. lt. Div. Fam. 105-97 (DF 260545). - Közöletlen. 1495. június 6. (in vig. Penthecostes) Buda 448. II. Ulászló király tanúsítja, hogy (h. mg.) Erdélyi (de Transsilvania) Tamás, a budai vár előtti új Szűz Mária egyház (Szt. Zsigmond káptalan) kanonokja bizonyos szükségtől indíttatva házát a váralján, az alsó hévízek környékén, a közút mellett („...quandam domum suam liberam in suburbio dicti castri nostri Budensis prope calidas aquas inferiores in vicinitatibus domorum ab orientali circumspectorum Petri et Ambrosia Danoczy dictorum in eodem suburbio commorantium a septemtrionali autem plagis magnifici Andrée de Bathor quadam via publica mediante habitam simulcum curia eiusdem domus... valamint két szomszédos, járadékkal terhelt szőlőjét háza és udvara mellett, délről, a Szt. Gellért hegy oldalában („...duas vineas similiter suas ambas tarnenpensionarias sive censuales iuxta dictas domum et curiam a parte meridionali in latere mont is sancti Gerardi martiris post sese adiacentes,... amelyek közül az egyik neve Kerekszőlő, egy ösvény választja el keletről az alhévízi Szt. Erzsébet ispotály rektorának szőlőjétől, és évi 1 forint jár utána az alhévizi Szt. Erzsébet ispotálynak („...de quorum una videlicet Kerekzelew vocata, que a parte orientali in contigua vicinitate vinee discreti magistri Martini rectoris hospitalis beate Elizabeth de eisdem inferioribus calidis aquis sita esset quadam sémita distinguente... "), a másik neve Hosszúszőlő, a hévizek oldalán hosszan kiterjed nyugatra a hévizeken túl is egészen egy másik ösvényig, amely a Szt. Gellért hegyre visz fel, és évi 75 dénár jár utána a Boldogasszony egyház Tizenkét apostol oltárának ( ab altera vero Hozzywzelew nuncupata, que a parte calidarum aquarum consisterel et in longum versus occidentem ultra ipsas calidas aquas usque ad quandam aliam semitam, per quam iretur ad prefatum montem sancti Gerardi exclusive protenderetur... továbbá a szőlőkhöz tartozó műveletlen földet a Szt. Gellért hegy oldalában a szőlők mellett a két ösvény között („...simulcum qiubusdam terris incultis a parte meridionali iuxta easdem