Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

pey sambstager margk... am sambstag margkt (Ofner Stadtrecht X/D, 154); [1403-1439]: czwene rechte marktage seyn diser stat,... Vnnd der Freitag bey den Vngern vmmb sand Marie Magdalenen kirche an den pletczen (Ofner Stadtrecht 227. sz.); 1411: in foro Sabbati (MOL Dl 70798, BTOE III. 586. sz.); 1413/1486: in foro Sabbati (MOL Dl 10119, BTOE ÜJ. 638. sz.); 1418: in loco fori Zombathel vocati (MOL Dl 94143, BTOE III. 722. sz.); 1440: in vico Iudeorum loco scilicet Sabbati (MOL Dl 56776); 1474: in theatro Marie Magdalene sive foro Sabbati (Zágr. Érs. lt. Priv. 39, MOL Df 252007); 1488: in area Zombathel... in opposito ecclesie beate Marie Magdalene (MOL Dl 71012); 1493: in Sambathel in fine platée Olazwtza vocata (MOL Dl 20034); 1494: in theatro civitatis nostre Zambatheel (MOL Dl 39213); 1502: in loco seu foro Sabbati (Eszt. k. m. lt. 53-3-24, MOL Df 238108); 1536: in loco Zombathel

... cuius quidem domus una porta ad plateam sancti Pauli, altera vero ad plateam Iudeorum pateret (MOL MNM Törzsanyag) A mai Vámegyed teljes északi részét felölelő elnevezés, amely a szombaton tartott hetipiacról kapta nevét. A legkorábbi latin nyelvű források a szombati piac helyét emlegetik, amelynek országszerte ismert magyaros névadása a Szombathely név. A korabeli magyar nyelvű források kizárólag ezt a nevet ismerik, a Szombatpiac név a latin farum Sabbati kifejezés modem fordítása. Forum Sabbati és locus Sabbati azonban bizonyíthatóan szinonim értelmű volt a latin nyelvű iratokban is. A hetipiac helye eredetileg a Szt. Mária Magdolna plébániatemplom és a Szombat kapu közötti térség lehetett, vagyis mai fogalmaink szerint a mai Kapisztrán téren, Bécsikapu téren és a közöttük lévő Petterman bíró és Kard utcák területén. Ezt a területet jelöli ki a Jogkönyv is, amely szerint a magyarok a Szt. Mária Magdolna plébániatemplom körül tartották a hetipiacot, egy másik helyen a Szombatpiac melletti kapu (azaz a Szombat kapu) őrségéről olvashatunk. A plébániatemplom a piactér nyugati végének közepén emelkedett. Idővel fokozatosan beépült a nagyméretű piactér keleti része és a templom déli oldala is, ezáltal újabb utcák alakultak ki. Csupán a templom északi oldala mellett maradt üresen egy nagyobb terület. A későközépkorban ezt a térséget a theatrum kifejezéssel különböztették meg a Szombatpiac egyéb részeitől. Figyelemre méltó, hogy a Szombathely elnevezést a piactérnél nagyobb területre alkalmazták még a későközépkorban is. A régi királyi házat a 15. század elején a Szombat utcában állónak mondták (1416/1489), a Zsidó utcát 1440-ben a Szombathelyen lévőnek határozták meg (1440), és még a 16. század első felében is olvashatunk egy házról, amely a Szombathelyen emelkedett és kapui nyíltak a Szt. Pál és a Zsidó utcákra (1536). A Szombathelyen, az Olasz utca végén neveztek meg egy sarokházat a 15. század végén, amely a mai Kard utca és Országház utca találkozásánál állt (1493), és természetesen a Szombathely területéhez számított az a ma már nem létező kis utca amely a Szt. Mária Magdolna plébániatemplomtól délre kötötte össze az Olasz utcát a Mindszent utcával (1413/1486). Az oklevelek által kijelölt terület nem sokkal kisebb a Szt. Mária Magdolna plébániának az 1390-es plébánia határjárásban a castrumbm meghatározott területével, vagyis a magyar városrész neveként is felfogható.

298 Hogy régi, a hagyomány által fenntartott helynévről van szó, egyértelműen bizonyítják a Zsidó utcában ismertetett előfordulásai a 15. század végén és a 16. század első felében, amikor a hetipiac bizonyosan nem terjedt már ki erre a területre. Szombathely tehát felölelte a város teljes északi részét az északnyugati saroktól egészen az északkeleti sarokban álló Régi királyi házig. Feltűnő, hogy az elnevezés nem igazodik a város utcarendszeréhez, attól függetlenül fordul elő a teljes északi részen. Mindez jelezheti az egykori piactér kiterjedt voltát is, ám valószínűbb, hogy a Szombathely olyan helynév, amely - hasonlóan egyéb párhuzamaihoz - eredendően a piaccal rendelkező teljes települést jelölte. E település keletkezésének pedig meg kellett előznie Buda alapítását, hiszen az új városban már indokoltalan lenne egy ilyen jellegű névadás. (Bővebben erről ld. a város alapításáról szóló fejezetet.) A Szombathely név a törökkor elején még élt, a 16. század második felében készült defterekben szereplő Szombathely mahalle nyilván a keresztény istentiszteleti helynek meghagyott Szt. Mária Magdolna templom körüli városrészt jelentette. A tizenötéves háború ostromai után azonban a törökök ezt a templomot is mecsetté alakították, a magyar lakosság pedig szinte teljesen megfogyatkozott, feledésbe merült a Szombathely név is. A régi budai helyrajzi irodalom a Szt. Mária Magdolna templomot a közép298 SCHIER 1774. 103-111.