Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
A ránk maradt írott források nem szólnak az itteni polgárházak szándékos bontásáról és a királyi udvar előtti térség kialakításáról, csupán utalásokkal rendelkezünk. A tér közepén Mátyás király Herkules bronzszobrát helyeztette márvány talapzatra, amely a kortársak csodálatát váltotta ki. A szemtanú, Joachim Vadianus szerint: „[A vár] bejáratánál (midőn Budán jártam) Herkules képmása volt látható, amely ércből készült olyan művészi módon, hogy még az izmokat és az ereket is ábrázolták." A Fuggerek budai ügynöke, Hans Dernschwam úgy tudta, hogy „a Herkulest Mátyás király önttette László bátyjának emlékére, és azon a helyen állíttatta fel egy vörös márványkőre a Samethof-on, ahol Lászlót lefejezték...". A törökök 1526-ban Isztambulba szállították a különleges műalkotást két másik ércalakkal együtt, amelyek a királyi vár kapubejártatát díszítették. A renegát nagyvezír, Ibrahim az At-mejdánon állíttatta fel a szobrokat (itt látta azokat Dernschwam is újból), de sorsuk Ibrahim bukásával együtt beteljesedett. 277 Mátyás halálát követően a Corvin Jánoshoz hű budai vámagy, Bánfi András az Ulászló párti főuraknak nem akarta megnyitni a palota kapuit. A raguzai történetíró, Ludovicus Tubero leírása szerint ekkor a királyi várhoz közeli magánházak tetejét lerombolták, és azokra tornyokat emeltek kőhajítógépek számára, a vár árka előtt pedig ágyút állítottak fel. A Jagelló-korban már úgy tánik, hogy a térség nagyrészt üres volt, és feltűnik a Vár előtti szabad térséget jelölő theatrum arcis elnevezés. 278 Ekkor alakult ki a területnek évszázadokon át megőrzött hadiszertár funkciója is. Zárai Jeromos szerint a palota előtt régi ágyuk hevertek, amelyeket Szulejmán szultán elvittetett. A Friss palota pincéiben lőport tároltak, az 1494-ből fennmaradt királyi számadáskönyv feljegyzése szerint. 279 Pierre Choque francia herold II. Ulászló király menyasszonya, Foix-i Anna bevonulásakor a palota előtt leadott díszlövéseket említette. Ehhez nyilván nagyobb szabad térségre volt szükség. Legrészletesebb a sziléziai származású humanista, Caspar Velius leírása, amely Ferdinánd király 1527-es bevonulása kapcsán emlékezik meg a városból a várba vezető két utcáról és a palota előtti hatalmas térségről, amelynek közepére Mátyás király Herkules szobrát állíttatta fel. A tér nagyságáról is fogalmat alkothatunk elbeszélése alapján: elegendő volt ugyanis arra is ez a terület, hogy oda a királyt kísérő lovasegység bevonuljon és ott díszelgő mozdulatokat végezzen. 280 Az 1529-es, Szulejmán szultán vezette ostrom leírásában ugyancsak Velius azt írja, hogy a törökök miután éjszaka elfoglalták a város egyik közeli kapuját, hajnalban megrohamoztak egy a palotához vezető másik kaput, és benyomultak a palota előtti nyílt térségre oda, ahol egykor Herkules szobra állt. 281 Ez az egyetlen adat tartalmaz utalást arra, hogy az előudvart már fal kerítette volna, amely zárható kapuval rendelkezett. 282 Az előudvart északról lezáró falat először az 154l-es ostromot bemutató Schön-féle metszeten ábrázolták. Szalay János pozsonyi ispánnak Nádasdy Tamáshoz írt levele szerint 1541-ben Ferdinánd ellenében egy olasz mester készített árkokat és védműveket, többek között a Friss palota környékén is 277 BALOGH 1985. 223-224; MIKÓ 2000. 42-47. 278 A kifejezést ma nehéz lefordítani. A theatrum szót a korabeli magyar nyelvben a piac szóval adták vissza, amelynek jelentése a mai tér szóval egyenértékű. Tehát nem elsősorban kereskedelmi tevékenységnek a helyét jelöli, hanem az épületektől övezett, tágas térséget. A Vár piac kifejezés azonban ma féreérthető, a mai szóhasználatunkat követő Vár tér összetétel pedig meglehetősen semmitmondó. 279 BALOGH 1966.48. 280 VELIUS 1762. 15-16. 281 VELIUS 1762. 103. 282 Egy az 1529-es ostromról írt német újságlap látszólag ellentmondásban áll Velius leírásával. Eszerint a törökök elfoglalták a várost, és a landsknechteket a Samethof-ba űzték, akik itt a palotán kívül vitézen küzdöttek, de levágták őket. Ezután a törökök ágyúkat állítottak fel a Szt. Zsigmond templomnál az utcán, és onnan lőtték a királyi palotát, különösen Zsigmond császár termét. Ezenkívül házakat romboltak le, és törmelékükkel feltöltötték a palota árkát, majd pedig a nagy terem ablakain másztak be a palotába. A Samethofkifejezés a palota előtti térség Jagelló-kori német neve volt Hans Dernschwam tanúsága szerint is, ahol Herkules szobra állt. Az ellentmondás pedig abban rejlik, hogy ha az udvart lezáró fal már létezett, hogyan lőhettek a törökök a Szt. Zsigmond templom elől közvetlenül a királyi palotát. A terep meredek esése elvileg azt a lehetőséget is magában rejti, hogyha a várfal nem volt túl magas, a török tüzérek ellőhettek felette. Ezzel feloldhatnánk a forrásokban jelentkező ellentmondást, de sajnos a várfal pontos magassága nem ismert, és a Szt. Zsigmond templom előtti utca középkori szintje sem.
