Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Batthyány Ferencnek adományozta. Az oklevél szerint a ház két egyesített jobbágytelken állt a város alatt, a Boldogasszony plébánia birtokán. (1521. IV. 6.) A plébános birtoka és rajta Hippolit háza tehát a Zsidó kapu alatt, a város nyugati oldalán terült el. Hogy ez a hely Lógóddal azonosítható, további adatok is bizonyítják. Mária királyné 1526-ban, egy hónappal a mohácsi csatavesztés után eladományozta Szálkai László esztergomi érsek budai házát Bátori Istvánnak. A Nyírő utcai házhoz kert is tartozott a nyugati oldalon, a Boldogasszonyfalva nevű külvárosban. (1526. IX. 29.) Minden kétséget kizáróan a Boldogasszony plébánia birtokáról volt szó ebben az esetben is, mivel ugyanezt a házat és kertet János király is eladományozta kissé később Werbőczy Istvánnak. (1526. XII.26.) A gyümölcsöskert az oklevél leírása szerint a zsidó temető mellett feküdt, amelynek pontos helyét ismerjük a mai Attila utca - Mikó utca - Pauler utca - Roham utca háztömb területén. Az itteni gyümölcsöskerteket felidézte Dernschwam is, aki a Fuggerek kertjére emlékezett vissza 1555-ben, a városkapun kívül, az országút mellett, az általa kicsiny falunak nevezett Logod környékén. (1555) Szerémi pedig Bánfi Jakab megmérgezésének leírásakor a Bosnyák Mátyás királyi szakács által adott vacsorát helyezte egy logodi kertbe. [1523] A fent ismertetett oklevelekben leírt helyszín azonossága okán Boldogasszonyfalvát azonosíthatjuk Lógóddal. Logod falut első ízben 1390-ben említették meg forrásaink a budai plébániák határperében, amelyben a Szt. Mária Magdolna egyház magáénak követelte, de az ítélet szerint a Boldogasszony egyházé maradt. Keletkezésének körülményeit nem ismerjük, csupán annyit mdunk, hogy a 13. század végén még nem létezett, mivel az 1290-ben a felhévízi dézsmakerület határainak leírásában még nem szerepel, pedig a határ a zsidó temetőnél végződve magába foglalja a későbbi Logod területét is. A falu bíráját és esküdtjeit 1437-ben és 1445-ben nevezték meg az oklevelek. Nándor 1276: in villa Nandurt duas vineas (MOL Dl 942, BTOE I. 138); [1290] villa Nandur (Veszp. Érs. lt.. Litt, mancae 7., MOL Df 283101); 1323/1347/1456: possessio Nandur (MOL Dl 2172, AO VIL 296. sz.); 1330: in territorio ville Nandur (Eszt. k. hh. lt. 67-3-7, MOL Df 209038, Str. DL 157) A falu pontos fekvése ismeretlen. A felhévízi dézsmakerület határainak leírásában Nyék falu után sorolták fel (1290). Mivel a határjárás északról haladt déli irányba, Nyék déli szomszédságában kereshetjük Nándort. A későbbiekben, amikor már az időközben feltehetően elnéptelenedett település területe Budához került, néhány további forrás segíti Nándor helyének keresését. A budaszentlőrinci pálos kolostor helyét az oklevelekben gyakran jelölték meg a Nándor-hegy alatt kifejezéssel. Ezt a hegyet, amelynek hegyoldalaira szőlődülők kapaszkodtak fel, forrásaink szerint a mai Sváb-hegy tömegével azonosíthatjuk. Nevét feltehetően a falu után nyerte el. (Ld. Hegyek - Nándor) A rendelkezésünkre álló meglehetősen szűkös számú adat alapján Nándor falut a Sváb-hegy keleti oldalán, a hegy lábánál kell keresnünk a mai Szépilona és a Városmajor között. Ennél pontosabb meghatározásra forrásaink nem adnak módot. 172 Nándor falu neve korai keletkezésre utal, bolgár emikumot jelölő helynév. Legkorábbi említése 1276-ból származik, a szigeti apácák két itteni szőlőjét ismerhetjük meg ekkor. A későbbi adatok is szinte kizárólag szőlők adás-vételéhez kötődnek, és ez alapján joggal következtethetünk arra, hogy a 13. század második felétől ismert Nándor területén elsősorban szőlőtermelés folyt. Egy 1323-ból származó oklevél tanúsága szerint Nándor ekkor már Buda város birtoka volt. 1330-ban még Nándor falu területéről írtak, 1375-ben, majd 1441-ben már csak Nándor területéről. Ebbből a település elnéptelenedésére következtethetünk. 173 (Ld. Szőlödülők) Györffy György a Kútvölgy táján kereste. (GYÖRFFY 1998. 659-660.) Gárdonyi Albert szerint Nándor területére esett „Kunc ispán majorja", amelyet azonosnak vélt a későbbi nyéki királyi vadászkastéllyal. (GÁRDONYI 1945. 390-391.) Meghatározása téves, mivel Kunc ispán majorja nem azonosítható a későbbi palotákkal, egyébként pedig mindkettő helyszíne jól meghatározhatóan Nyéken, illetve Nyék közelében, már felhévízi területen volt.
