Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

*** Az 1526 utáni adománylevelek: 4.5.9. Etyeki Albert Mendel Izsák házának északi szomszédságában Etyeki Albert budai esküdt és bíró háza emelkedett. (1527., 1527. VIII. 1., 1536. I. 15.) A keresztény szomszéd feltehetően a zsidónegyed északi határát jelöli. 4.5.10. Mendel Izsák - szarvaskendi Zsibrik Gergely - Horvát János - Fekete János és Móré Ferenc ,£sidó utca / Szt. Pál utca, Szombathely 1526-ban adományozta el Mária királyné Kis Mendel Izsák házát (mind örökség, mind zálog címén bírt részeit) szarvaskendi Zsibrik Gergelynek, Thurzó Elek tárnokmester udvarmesterének. ( 1526) Ferdinánd király koronázása után megerősítette ezt az adományt. (1527. XI. 3.) Közben azonban Ferdinánd ugyanezt a házat eladományozta Mihalevics Péternek és Jánosnak is, János király pedig még korábban Horvát János budai ajtónállónak. (1527. VHJ. 1.) Ferdinánd király koronázása után ezt az adományát már nem erősítette meg. (1527. XII. 5.) Ezekből az oklevelekből megtudhatjuk, hogy Mendel Izsák már a mohácsi csata előtt elhunyt. Az adomány érintette egyrészt családi örökségét, valamint egy csatlakozó szomszédos házrészt, amelyet Etyeki Albert budai polgár zálogosított el Izsáknál. A ház déli szomszédja maga Etyeki Albert volt, tehát házának egy részét adta zálogba Izsáknak. Figyelemre méltó, hogy Mendel Izsák egyik szomszédja keresztény. A másik, azaz északi szomszéd Nagy Mendel, aki nyilván Kis Mendel Izsák rokona lehetett. János király visszatérte után Horváth János özvegyének, Zsófiának fennmaradt egy fogalmazványa, amelyben a királyhoz folyamodott. Az özvegy ugyan a házban lakott, de arra panaszkodott, hogy 1527-ben született adományleveleit elrabolták tőle, és Kovács Antal kért magának királyi adományt a házra. (1530) A néhai Kis Mendel zsidó házát ekkor a magyarul kiírt Szent Pál utcájába helyezték. Hat évvel később arról értesülünk, hogy a házat János király Horvát János halála után 1536-ban pelbárthidai Fekete Jánosnak és kenderesgyalui Móré Ferencnek adta. (1536.1. 15.) A ház helymeghatározása további tanulságokkal szolgál. A telek a Szombathelyen állt, egyik kapuja a Zsidó utcára, másik kapuja pedig a Szt. Pál utcára nyílt. Vagyis a mai Táncsics Mihály és Fortuna utcák közötti háztömbben helyezkedett el, amely még itt is a Szombathely területének számított. A szomszédban változatlanul Etyeki Albertet és Nagy Mendelt nevezték meg ekkor is. 4.5.11. Nagy Mendel - Dombói János - Werbőczy Imre ,^Zsidó utca, Szt. Márton utca / Szt. Pál utca" János király 1538-ban Werbőczy Imrének adta Nagy Mendel egykori házát, amelyet korábban Dombói Jánosnak adományozott, de annak magtalan halála után a ház visszaszállott a királyra. (1538. XII. 13.) A ház egyik kapuja a Zsidó utcára nyílt, amelyet ekkor Szt. Márton utcának neveztek, másik kapuja pedig a Szt. Pál utcára. Szomszédságában megemlítették egyrészt Horvát Jánost (akit a szomszédban 1536-ban már elhunytnak mondtak), másrészt István borbélyt. Külön szót ejtettek a ház boltozott helyiségehői és pincéiről. 4.5.12. István borbély 1538-ban Werbőczy Imre szomszédságában említették meg István borbélyt. (1528. XII. 13.) Nem tudjuk, ki volt a ház tulajdonosa 1526 előtt.