Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Facsar János tekintélyes magyar polgár lehetett, 1479-ben a Szt. Mária Magdolna plébánián kiállított közjegyzői oklevélben egyedüli világiként tanúskodott a plébánia káplánjai mellett 882 A századfordulón Facsar Lénárt volt a Berkiek keleti szomszédja, az 1505-ben készült dézsmajegyzék pedig Facsar Mátét nevezte itt meg. 883 (1500. VI. 10.) 4.2.4. pesti Boldogasszony plébánia - Bátori István „Olasz utca, Szt. Mária Magdolna utca, Szombathely utca, Szombatpiac''' A pesti plébánia 1413-ban átadta a Szombatpiacon álló házát Onoffio budai polgárnak azzal a feltétellel, hogy évente 14 forint járadékot fizet a plébániának. A ház ekkor romos állapotban volt, ezért Onoffio vállalta annak rendbehozatalát is. (1413. IX. 29.) Onofrio Bárdi, firenzei származású budai polgár, aki Ozorai Pipo kamarásaként jelentős szerepet töltött be az ország pénzügyi igazgatásában, volt harmincadispán, sókamaraispán, az összes királyi jövedelem behajtója, a bajmóci Noffri család őse, elhunyt 1426-1430 körül". 884 Két évvel később állították ki ugyanezen ügyben Buda város oklevelét, amely szerint a pesti plébánia házát 14 forintért bérbe adta Onoffionak. Az oklevél hátára írt későközépkori feljegyzés szerint a ház a Szt. Mária Magdolna utcában emelkedett. (1415. IV. 19.) A szomszédok ebben az időben Kapi András deák és Jakab szabó voltak. Onofrio és a plébánia a ház helyreállítása és a járadék fizetése miatt vitába keveredtek a későbbiekben, amely a város előtti perhez vezetett. Erről a perről egyetlen irat tájékoztat 1486-ból, amelyből kiderül, hogy András pesti plébános a királytól kérte ügye újratárgyalását, miután a városi tanács a néhai Onoffio testvére, Veronika javára ítélt a ház ügyében. A királyi kegyből ismételt tárgyalás a tárnokmester és a személyes jelenlét helytartója, továbbá ítélőmestereik előtt folyt a király jelenlétében. András plébános ekkor előadta, hogy a plébánia házát a néhai János plébános adta bérbe Onoffionak évi 14 forintért, de az alperes testvérei évek óta nem fizették meg a bért, ezért kérte a ház tulajdonjogának visszaállítását. Veronika ügyvédje vele szemben azt állította, hogy a ház évi 14 forint járadék fizetése mellett Onofrio tulajdonába került, és abban az időben olyan romos volt, hogy a helyreállítás költségei meghaladták a járadék összegét, Buda város tanácsa ezért évi 6 forintra mérsékelte a fizetendő járadékot. Ezek után András plébános elismerte ugyan Veronika tulajdonjogát, de a bérfizetés elmulasztása miatt továbbra is kérte a ház visszaadását. (1486. VI. 10.) Az ítélet szövege nem maradt fenn, ellenben két hét múlva a plébános elcserélte a házat Bátori István erdélyi vajdával. A vajda a pesti Buzavásár utcában lévő ingatlanát adta cserébe a pesti plébániának. (1486. VI. 23.) Veronika, Ludányi Tamás felesége volt, a Noffri család utolsó férfitagja, az ifjabb Onofrius 1485 körül halt meg, Veronika az ő nagynénje volt, a budai ház ügyei ezért illették öt meg. 885 Ecsedi Bátori István, István fia, 1471-1493 között országbíró, 1479-1493 között erdélyi vajda volt. 886 Érdekesek és sokat mondóak a két oklevélben előforduló helymeghatározások. A perben András plébános a Szombatpiacon álló épületről beszélt először, majd másodszorra pedig az Olasz utcában, a Szombatpiac utca környékén lévő házát említette. A csere során Szombathely utcai házról esett szó, amelynek a Szt. Mária Magdolna egyház felőli szomszédja a néhai Facsar János, az Olasz utca felőli szomszédja pedig Kádár Vitái voltak. A leírások alapján egy sarokházra következtethetünk, amely az Olasz utca és a Szombathely utca (vagyis a Szt. Mária Magdolna templom déli oldala mellett futó köz) kereszteződésénél állt, mégpedig a Szombathely utca nyugati szakaszának déli oldalán. 882 1479. VT. 14. - MREVlll. 266. 883 1505: „Petrus Kapás aput Faczar Mathe" (MOL Dl 38658); 1510k: „Petrus Kapás inZombathel in domo Emerici Berky" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 884 MÁLYUSZ 1984. 234; ENGEL 1987. 434; ENGEL 1996. II. 176. 885 SZERÉMI-ERNYEY 1912. 672-695. 886 FÜGEDI 1970. 106, 109.
