Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Ország Mihály nádor háza mögött állónak mondták. 1525-ben Ország János váci püspököt megidézték házában a Szt. Miklós utcában, a Zsidó utca környékén. Az Országok palotájáról a 16. század közepén bekövetkezett ostromok leírásában számos elbeszélő forrás megemlékezett. Ekkor olvashatunk az épületegyüttes rendkívül erős tornyáról, amelyet az 1530-as ostrom ágyúzása sem tudott rombadönteni. A korszak látképi ábrázolásain is feltűnik a tornyokkal erődített várszerű épület. Az 154l-es ostrom kapcsán készített Erhard Schön-féle nürnbergi metszet a nyugati irányból, vagyis a város által takarva, míg Virgil Solis szintén Nürnbegben készült metszete északkelet felől teljesen azonos módon ábrázolta az Országok palotáját. Mindkét rajzon pártázattál lezárt tornyokat láthatunk, mégpedig hármat egymás mellé szorosan építve. Matrakcsi Nászuh az 1543-as szultáni hadjárat leírásában ábrázolta Budát (amelyet Fehérvári Géza tévesen Esztergommal azonosított). A közvetlenül az oszmán hódítás után keletkezett rajzon jól azonosítható a Kammerhoftorayokkal tagolt tömbje, bár itt a tornyokat sisak is fedi. Az épület még a 16. század végén is állt. Hans Siebmachernek feltehetően az 1598-as ostrom kapcsán keletkezett metszetén is jól megfigyelhetők a pártázatos, sisak nélküli tornyok. Pusztulásuk bizonyára a tizentötéves háború idején következett be, mivel a 17. század elejétől fogva már nem látunk tornyokat a látképeken ezen a helyen.

858 A szakirodalomban korábban éles vita folyt az épületegyüttes eredeti funkciójáról. A korai királyi rezidenciával szemben megfogalmazódtak olyan vélemények, amelyek pénzverőháznak, kamaraháznak, illetve királynéi kúriának tartották, felmerült a tatárjárásnál korábbi eredeztetése is.

859 A kizárólag a 14. századtól ismert egykorú források egyértelműen királyi várról, királyi udvarról, királyi szálláshelyről szólnak. Erzsébet anyakirálynő építkezései és búcsú kérelme a kormányzásban fiával szinte egyenrangú szerepének fényében értelmezendő. Erzsébet hasonlóan cselekedett 1366-ban: a visegrádi királyi palotában Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna számára kért búcsút a pápától.

860 A pénzverés általában a királyi rezidenciákhoz kötődött a 14. században, ezért amennyiben a Kammerhof név a pénzveréshez köthető, a pénzverők jelenléte is a királyi udvar itteni jelenlétét erősíti. Az esztergomi pénzverők budai működésére már 1255-ből van adatunk. Felmerült azonban a Kammerhof más jelentése is: királyi magánlakosztály, ágyasház értelemben.

861 A Régi királyi ház eredete források híján bizonytalan, 1423-ban a néhai Károly király tulajdonának mondták, de nem állították, hogy ő építtette volna. Az első említés, mint látjuk, Vencel király idejéből származik. Nyilvánvaló azonban, hogy nem Vencel használta először, hiszen a stájer verses krónika szövege szerint is Vencelt oda vitték szállásra, ahol a király szokott lakni. Ezért tehát legalábbis a Budán igazolhatóan sok időt töltő III. András király már biztosan használta a Kammerhof-ot. A korábbi adatok nem magyarázhatók egyértelműen. Erzsébet (Izabella) királyné 1285-ben a budai várba húzódott a pestig előnyomuló tatár hadak elől.

862 Az oklevélben említett „domus nostre" kifejezés nem topográfiai értékű, az idézet használói általában lehagyták a birtokos szerkezet másik tagját, hiszen az eredeti szövegben „udvarunk hűséges báróiról és apródairól" van szó. Erzsébet és udvara szállást is kellett, hogy találjon a várban, ám ez alkalommal egy ellenséges támadás miatt ment udvarával a védelmet jelentő várba. Jelenléte tehát alkalmi volt, amiből még nem következik feltétlenül egy állandó királyi, vagy királynéi kúria létezése. A királyné 1267-1268 körül említett kápolnája bizonnyal az óbudai várban keresendő, mint arra már Györffy és Zolnay is rámutatott. Ekkor budai polgárokat köteleztek eskütételre a kápolnában, de 858 Erhard Shön, 1541 - RÓZSA 1963. Kat. 1; Virgil Solis, 1542 - RÓZSA 1963. Kat. 236, Matrakcsi Nászuh, 1543 - FEHÉR 1982. 50. kép; Hans Siebmacher, 1598 (?) - RÓZSA 1963. Kat. 5. 859 GEREVICH-HOLL-SEITL 1953. 210-218; BÁRTFAJ SZABÓ 1953. 219-220; JANKOVICH 1959. 77; KUBINYI 1961. 126-127; FÜGEDI 1961. 79; KUBINYI 1962.160-171; FÜGEDI 1964. 870; GYÖRFFY 1973. 375; GEREVICH 1973. 375; 860 ÉRSZEGI 1990. 94-101. 861 JANKOVICH 1959. 77. 862 1285: „in castro Budensi incluse propter metum Tartarorum fuissemus simul cum fidelibus baronibus ac iuvenibus domus nostre ac civibus Budensibus" (BTOE I. 208. sz.)