Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
figyelnünk arra, hogy Szabó Tamásnak és az erdélyi vajdának a házát kétféleképpen írták le. Mindkettőt 1510 körül az Olasz utcában állónak mondták, 1505-ben viszont a Szombathelyen. Az Olasz utca déli szakasza, már a Szombathely területéhez tartozhatott. A fentieken kívül Szabó Lőrincet, Szabó Antalt, Kalmár Balázst, Csiszár Jánost, Csató Györgyöt, Váci Antal özvegyét, Kapás Balázst és Kapás Simont, Sós Miklóst és Szabó Mátét jegyezték fel az Olasz utcában a dézsmajegyzékekben. 803 KRITIKA Pataki Vidor a Francesco Bemardi féle házat tévesen egy általa feltételezett Francia utcába helyezte, a platea Gallicali téves fordítása alapján. Ezért sem azonosította a Bernardira és Siebenlinderre vonatkozó adatokat a Desiderii-re vonatkozókkal, amelyeket viszont az Olasz utcában írt le. A Desiderii féle adatot viszont a későbbi Kanzler Angelóra és Buzlai Mózesre vonatkozókkal kötötte össze, mert ott is kis közt ismertünk meg a ház oldalában. Sajnos ez az azonosítás is téves, hiszen Buzlai idején szó sincs bér fizetéséről. Nyilván a két ház más-más utcák szélén emelkedett. Pataki azért is rendezte el így az adatokat, mert feltételezte, hogy sem a Fortuna köz, sem a Dárda utca nem létezett a középkorban. Azóta régészeti ásatások is igazolták ennek az állításnak az ellenkezőjét, de az 1390-es plébánia határjárást sem mdnánk helyesen értelmezni e két kis utca nélkül. Komolyabb, bár a későbbi szakirodalom által többnyire nem követett tévedés Patakinál a Szt. Mihály kápolna feltételezése az utca északi szakaszán. Az eredeti iratban egyértelműen a kápolna házáról történt említés, ezért nem kíván különösebben indoklást ennek a nézetnek az elutasítása. Feltételezhetően a kápolna helyének kijelölése motiválta abban is, hogy a Brankovicstól a Rozgonyiakon át az Erdődyekig jutó háznak és szomszédjainak helyét a Fortuna köztől északra keresse. Véleményünk szerint ez inkább a köztől délre keresendő. Téves továbbá a Kömlődi-féle ház összekapcsolása a Bekény-féle házzal Dénes deák személyén keresztül. Igazolható, hogy a két esetben két különböző Dénes deák háztulajdonairól van szó. ÖSSZEGZÉS Az Olasz utcában állt házakra vonatkozó legkorábbi adataink csupán a 14. század végéről származnak. Apadovai származású Szerecsen János, valamint a firenzei Francesco Bemardi házai tűnnek fel forrásainkban elsőként, mindketten a királyság pénzügyi irányításában jelentős szerepet vállaló személyiségek voltak. A két épület meglehetős távolságra lehetett egymástól, ám mindkettő az utca központi részén emelkedett, hiszen Bemardi háza a mai Dárda utca sarkán, míg a Szerecseneké a mai akadémiai épület helyén állt. Bemardi háza mellett 1390-ben a határjárás során megnevezték Giovanni Leonardi házát is. Más olasz háztulajdonosra nem maradt fenn adat ebből az időből, de az utca elnevezése, amely először 1410-ben fordul elő oklevélben, arra utal, hogy jelentős számban bírtak ekkor itt olasz kereskedők háztulajdonokat. Az 1390-es plébánia határjárás az utcát még Wulving utcájának nevezte, nyílván a család itteni háztulajdona után, de ez a kifejezés a továbbiakban nem fordult elő. Az olasz kereskedők házait nagyjából Francesco Bemardi és a Szerecsen család házai között kereshetjük, vagyis jellemző módon az olaszok a két plébánia határán telepedtek le, a város központi részén. Bemardi háza az 1390-es határjárás szerint éppen a plébániák határvonalán állt. Az olaszok helyválasztását befolyásolhatta a domonkos kolostor közelsége is, amely lelkigondozásukban komoly szerepet játszhatott. 804 Jellegzetes a két ismert olasz háztulajdon sorsa is, amelyeket mindkét esetben tulajdonosaik hitelügyleteikbe vontak be mint jelentős értéket képviselő ingatlanokat. Szerecsen János adóságát halála után 1505: „Laurentius Zabo in platea Olaz ... Antonius Zabo in platea Olaz ... Blasius Kapás in platea Olaz ... Georgius Chatho in platea Olaz" (MOL Dl 38658); 1510k: „Iohannes Cisar in Olaswcza ... Blasius Kalamar in platea Olaz ... relicta Anthonii Wachj in platea Olaz ... Simon Kapás in platea Olaz ... Nicolaus Soos in platea Olaz aput domum Mathei Zabo" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) Erre utalnak legalábbis a kolostor szentélyében feltárt sírkövek, amelyek között a 14. század végétől kezdődően feltűnően magas az itáliai származású elhunytaknak állított emlékek száma.
