Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
hogy átadja Mózesnek az elfoglalt fél házrészt, és hozzájárul a másik fél házrész korábbi átadásához is. Az egyezségből mégsem lett semmi, - panaszolta a budai káptalan előtt Angelo -, mert Mózes elfoglalva tartja a ház fele részét, mégsem adta át sem Neuzinger házát, sem a 400 forintot, és nem adott számadást a tartozásról. Hiába tiltotta Buda városát attól, hogy a házról bevallást állítson ki, ezt a tanács az ő tiltakozása ellenére mégis megtette. Ezért a házrész elfoglalásától Mózest újból eltiltotta a káptalan előtt. (1512. IV. 14.) Néhány nappal később a budai tanács két esküdtje is megjelent a budai káptalan előtt és tiltakoztak, hogy II. Ulászló király a város régi szokásai és törvényei ellenére kényszeríttette őket, adjanak ki oklevelet Mózesnek a ház fele részéről. Örökségről ugyanis nem lehetett oklevelet kiadni, ha valaki tiltakozott ellene, és a tanács még nem vizsgálta ki az ügyet. (1512. IV. 23.) Hogy a nyilvánvalóan törvénytelen eljárás elleni tiltakozásnak lett-e valamilyen foganatja nem tudjuk, mindenestre Buzlai Mózes már 1511-ben, vagyis a tiltakozás előtt birtokbevallást Olasz utcai házában tett (1511. VII. 7.), és később is a ház birtokában maradt, amit egy 1517-ből származó oklevél tanúsít. (1517. IV. 14.) Arra azonban nem maradt fenn adat, vajon Angelo hozzájutott-e Neuzinger házához. 1517-ben Mózes leánya, Buzlai Katalin, aki Bátori György királyi lovászmester felesége volt, atyja halála után házának őt illető részét egyéb birtokokkal együtt átadta férje testvérének, Bátori István temesi ispánnak, a későbbi nádornak a somogyvári konvent előtt. (1517. IV. 14.) A néhai Buzlai Mózest, mint szomszédot említették meg azonban még 1523-ban is. (1523. TV. 28.) A ház helyét - ritka kivételként - pontosan meghatározhatjuk, mert mind az 1512-ben, mind az 1517-ben kiállított oklevelek pontosan leírták. Az Olasz utcai ház északi szomszédai a Korosi Kisek voltak, Mihály özvegyét és Osvátot említik az oklevelek. Délről egy kis köz határolta, amely a domonkos kolostor felé vezetett, pontosan szemben pedig a néhai Szabó Imre háza állt. Arról a kis közről van itt szó, amely 1441-ben a két plébánia határát alkotta, és a 17. század végén a Schüler Gasse nevet viselte, később azonban beépült. Ma a volt Pénzügyminisztérium tömbje emelkedik felette. 755 Az 1873-ban készült Marek féle térkép és az 1696-os házösszeírás adatainak segítségével pontosan kijelölhetjük helyét. A Marek térkép 121-es számmal jelölt ingatlana, vagyis a bontás előtti számozás szerinti Országház utca 5. telke (ma Országház utca 1-3.) kebelezte be a telek déli szélén futó kis utcát. Kanzler János, majd Buzlai Mózes házától szintén délre írták le a kis névtelen közt, tehát a fenti újkori telket azonosíthatjuk a középkori háztulaj donnai. Ez a pontos meghatározás teszi lehetővé, hogy a ház korábbi történetére is egy kevés fényt derítsünk. A plébániák között 1441-ben lezajlott határperben a kijelölt választóvonal éppen ezen a kis névtelen közön haladt, amelynek végén, az Olasz utcában, a Szt. Mária Magdolna plébánia felőli oldalon, vagyis azon az északról határos telken, amelyet most tárgyalunk az olasz Angelo házát említették meg. (1441.1. 3. - Ld. a plébánia határjárások elemzését) Kérdés ki volt ez az Angelo nevű olasz polgár? A kis közben állt egy kicsiny ház, amelyet 1467-ben a gersei Petők elzálogosítottak Dénes esztergomi kanonoknál. Ennek a háznak az egyik szomszédja Angelo fia János volt, mégpedig a ház másik szomszédjából kikövetkeztethetően az Olasz utca felőli szomszéd. (1467. V.l. - Ld. Boldogasszony plébánia templom és a domonkos kolostor között — nyugati oldal) Jó okunk van feltételezni, hogy ez az Angelo fia János, Kanzler Jánossal azonos személy, hiszen bizonyítottan ugyanazon telken bukkan fel nevük. Kanzler János apjának nevét a szakirodalom nem ismeri, de olasz származását valószínűsíti. Ellentmondást csak ott találunk, hogy a kis utcában álló ház első ismert említésekor az Olasz utca felőli szomszédként 1446-ban még Nicolaus Korpner szűcsöt, 1460-ban pedig az ő özvegyét említették meg. (1446. VIII. 10., 1460. VIII. 10.) Ez az ellentmondás azonban feloldható további adatok figyelembevételével. A dézsmajegyzékekben - ha előző feltevésünk megállja a helyét - Kanzler Jánost , Johannes Angel" néven jegyezték be. Az ő Olasz utcai házában lakott 1510 körül Kristóf szűcs és LÓCSY 1964. 204.
