Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

fenn a 15. század elejéről. Az épületet 1403-ban ,£erechen Noghaza" névvel illették, minthogy két utcára, nyugatra és keletre nyíltak kapui. Feltehetően a házat már Szerecsen Jakab is birtokolta, bár erre okleveles forrás nem maradt fenn. Öccse, János halálakor jelentős összegű (9600 forint) adóságot hagyott hátra fiaira, Balázsra és Mihályra Garai Miklós horvát-szlavón bánnal és testvérével, Jánossal szemben. A fiúk tartozásukat 1403-ban a Szerecsen nagy ház és egy szomszédos kisebb, Kerekgardonnak nevezett ház átadásával törlesztették, amelyeket együtt 10100 forintra értékeltek. Az akkor már nádor, Miklós és temesi ispán, János által birtokba vett ház szomszédai az Olasz utca oldalán északról, Budai János barsi főesperes, vagyis feltehetően az esztergomi Krisztus Teste kollégium, délről a néhai Tylmann fiainak, vagyis a város vezetésében jelentős szerepet vállaló Tylmarmfiaknak házai, a Mindszent utcai oldalon pedig északról a néhai Kunz szűcs fiai és délről a nemes Zsámboki Simon házai voltak. (1403.1. 11.) Szerecsen Jakab (Jacopo Saraceno) padovai származású, Nagy Lajos király patikárosa és pénzverő kamaraispánja, később harmincadispán; mind ő, mind pedig öccse, János kamaraispán pénzügyietekkel foglalkoztak, és részt vettek az ország pénzügyi irányításában, magyar nemességet nyertek, János a mesztegnyői Szerecsen család őse, János elhunyt 1401/1402 körül.

734 Külön szót érdemel a Kerekgardon, amely az 1403-as leírás szerint egy kis udvar és ház volt a nagy ház nyugati oldalán. Ez már önmagában nehezen értelmezhető, mivel a két utcára nyíló ház nyugati oldalán a Mindszent utca volt, eszerint inkább az épület belsejében lévő udvaron kereshetnénk a kerekgardont. A szó jelentését nyomozva ez a kis épület még érdekesebbé válik. A gardon/gordon a mai nyelvhasználatból kikopott régi szavunk. Pápai Páriz szótára szerint mohát és egy bogáncsos kórófajtát neveztek így, ismeri ezt a jelentését azonban már Szikszai Fabricius Nomenclaturája (1590) és a Sermones Dominicales (1456k/1470) is.

735 A szó azonban egészen más értelmet kapott a kerek gardon szóösszetételben. A Kolozsvári Glosszák (1577) szerint értelme labyrinthus. A csak két évvel korábban szintén Kolozsváron nyomtatott Heltaiféle krónikában újból felbukkan a kifejezés Mátyás király budai kertjeinek leírásában. iy

A kertbe renddel ültetve valának kerek gardom módjára; ha valaki belement az egyik úton a fák kőzett, ott budosott annak utána, és ki nem jöhet vala belőle.'"

13

'

6

' A budai királyi palota leírásánál Heltai forrása Bonfini volt, aki ugyanezt a szakaszt így írta: „. ..in hortis labyrinthus ex arboribus consitis institutus."

131 A szóösszetétel nem lehetett túlságosan ismert Heltai korában sem, mivel Bonfini fordításába be kellett illeszteni egy kisebb magyarázatot is a kerek gardomról. Véleményem szerint a szóösszetétel gardon/gardom része nem is a gordonból (moha, bogáncsos kóró) származik, hanem a német 'garten' szó magyaros ferdítése lehet. A kerekgardon szó jelentése tehát: labirintus és külön leírás nélkül ezek után nehéz elképzelni vajon milyen lehetett ez a kerekgardonnak nevezett kis udvar és ház. Az ifjabb Garai Miklós, idősebb Miklós nádor fia, 1366 körül születhetett, Zsigmond király tántoríthatatlan híve volt, 1387-1390 és 1393-1394 között macsói bán, közben 1389-ben verőcei és segesdi ispán, 1394-1397 között horvát bán, majd 1397-1402 között szlavón és horvát bán, végül 1402-től haláláig nádor, eközben 1406-1409 között abaúji, árvái, borsodi, hevesi, liptói, sárosi, szabolcsi, szepesi, trencséni ispán, 1412-ben veszprémi ispán, 1417-ben fejéri ispán, 1422-1430 között komáromi ispán, kezdetben Zsigmond jeles hadvezére, 1401-től elsőszámú tanácsadója, bizalmasa, 1408-tól a Sárkányrend tagja, a király sógora, elhunyt 1433-ban.

738 Garai János, idősebb Miklós nádor fia, 1402-1403 között temesi ispán volt, 1412-1417 között ozorai vajda, 1417-ben pozsegai ispán, 1408-tól a Sárkányrend tagja, elhunyt 1428-ban.

739 Részletesen megismerhetjük az épületet abból az osztálylevélből, amit Miklós nádor és János kérésére a város tanácsa állított ki az általa kiküldött ácsok és kőfaragók segítségével. (1412. VQT. 25.) Akét testvér megosztotta egymás között két házát, a volt Szerecsen nagy házat és egy másikat a Szt. György kápolna 734 MÁLYUSZ 1958. 305-306; MÁLYUSZ 1984. 159-162; ENGEL 1996. II. 231. 735 Glosszárium 1984. 'Gordon' címszó 736 HELTAI 1980. 466. 737 BONFINI 1936. 75. Dec. Bf. Liber LV. 137. 738 ENGEL 1987.

1. 416-420; ENGEL 1996. B. 81. 739 ENGEL 1996. II. 81.