Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
3.1.6. Várdai - Baranyai Mátyás - pécsi Bornemissza Pál királyi titkár, Baranyai Imre ,Jvíindszent utca" Várdai István kalocsai érsek és főkancellár 1468-ban Várdai Miklós özvegyéhez írt levele mellé egy kis feljegyzést csatolt, amelyben sürgette, hogy Gárdony birtokra és budai házára vonatkozó iratokat az asszony küldje el neki. (1468. VTL 16.) Feltehető, hogy Várdai a család tulajdonában lévő házról szóló okleveleket kérte magához Kalocsára, hiszen az érsekség házának iratai nyilván helyben is keze ügyében voltak. Várdai István, Pelbárt fia, humanista műveltséget szerzett főpap, 1440-ben váradi kanonoki stallumot kapott, és így járt egyetemekre, bölcsészetet Bécsben, jogot Ferrarában és Padovában tanult, 1450-ben kánonjogi doktor lett, 1451-ben hevesi főesperes, váradi és egri kanonok, 1453-ban V. László tanácsosa lett, emellett egri kanonok, patai főesperes, 1454től erdélyi prépost, 1455-től emellett egri prépost is, 1456-ban alkancellárrá nevezték ki, és még ugyanebben az évben kalocsai érsekké választották, 1457-ben titkos kancellár lett Vitéz János elfogatása után, és Párizsban járt leánykérőben V. László számára, hivatalában Mátyás mégis megtartotta, az 1460-as évek elején IB. Frigyessel tárgyalt a Szent Korona visszaszerzése érdekében, az 1464-es kancelláriai reform óta fő és titkos kancellár, 1471-ben bíborosnak nevezték ki, de ezzel szinte egyidőben elhunyt. 681 Sajnos csak jóval későbbi adatot ismerünk a Várdai család ingatlanáról. 1535-ben Ferdinánd király a hűtlen Várdai Mihály budai házát és Gárdony birtokát eladományozta laki Bakics Pálnak, a királyi huszárok kapitányának és általa testvérének, Bakics Péternek. (1535. V. 17.) Nyilván ebben az esetben ugyanarról a házról volt szó, mint 1468-ban, ezt bizonyítja a mindkét esetben szereplő Gárdony birtok. A budai adomány azonban bizonyára fiktív maradt. Kisvárdai Várdai Mihály, Miklós fia, 1525-ben királyi kamarás volt, a mohácsi csatából megmenekült. 682 Eközben a házat valójában birtokló Várdai család megválni készült az ingatlantól, de nem teljes egyetértésben. 1540-ben Várdai János özvegye, Krisztina a leleszi konvent előtt tiltakozott az ellen, hogy férjének testvérei, Várdai Mihály és Ambrus a testvéreket közösen illető budai házat az ő akarata ellenére eladták Baranyai Mátyásnak 600 forintért. (1540. X. 25.) Ferdinánd király figyelmét sem kerülte el azonban a változás. 1540-ben a hűtlen Baranyai Mátyás Mindszent utcai házát a király eladományozta pécsi Bornemissza Pál királyi titkárnak és általa Baranyai Imre deáknak. (1540. XU. 2.) Csak ebből az iratból ismerhetjük meg a ház helyét, amely eszerint a Mindszent utcában, a nyugati házsorban emelkedett. Az adomány természetesen örökre fiktív maradt. Bornemissza Pál életrajzi adatait ld. Szt. György piac — keleti oldal. Baranyai Imre szerepel az 1510 körül készült dézsmajegyzékben, ekkor a Szombathelyen Váci Miklósnál lakott. 683 3.2. MINDSZENT UTCA - KELETI OLDAL A Mindenszentek kápolna és a vele szomszédos házak: 3.2.1. István patikáros 1426-ban a Mindenszentek kápolnát magába foglaló ház szomszédjaként jegyezték fel István patikáros nevét. (1426. LX. 6.) István patikáros 1429-ben többedmagával a veszprémi püspök budai dézsmáit bérelte, 1436-ban választott bíró, 1446/ 1447-ben esküdt volt a magyar polgárok részéről, feltehetően jelentős szerepet játszott az 1439-es zavargások idején. 684 681 ÉRDÚJHELYI 1899. 38-56; BÓNIS 1971. 170-172, 224-226. 682 NAGY 1865. 57-59; FÓGEL 1917. 54. 683 1510k: „Emericus Baronyay in Zombathel aput Nicolaum Waczi" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 684 KUBINYI 1964. 153-155.
