Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

3. A Szt. György piac és a Szombathely között A város két piacterét, a Szt. György piacot és a Szombatpiacot négy, egymással párhuzamos, északdéli irányban futó utca kötötte össze. A Szt. György piacot szegélyező szélső házsorok a piacon túl észak felé egy-egy utcában folytatódtak, amelyek a nyugati városfal íveit, kanyarjait követve értek ki a Szt. Mária Magdolna plébániatemplom főbejárata előtt és szentélye mögött a Szombatpiacra. A két utca közül a várfal felőli szélső, vagyis a nyugati a Mindszent utca, a keleti az Olasz utca volt, amelyet Nagy utcának is neveztek. A Szt. György piac északi végében álló Tanácsházától kis utca vezetett át a Boldogasszony plébániatemplomhoz, amely előtt újabb utca indult észak felé. Elhaladt a domonkos kolostor előtt, majd ketté vált: a nyugati ág az előző kettővel párhuzamosan futott, és a Szombatkapunál érte el a Szombatpiacot, a keleti ág a Duna felőli várfal görbe vonalát követve haladt ugyanoda. Mindkét utcát nevezték Szt. Miklós utcának is, ám az egyes részeknek külön elnevezéseik is voltak: a plébániánál kezdődő közös szakasz a későközépkorban az Ötvös utca nevet is viselte, a nyugati ág neve a Szt. Pál utca volt, a keleti ágé pedig Szt. Miklós és Zsidó utca. A Mindszent, az Olasz és az Ötvös / Szt. Pál utcák egyenlő távolságra helyezkedtek el egymástól, köztük két egyforma szélességű háztömböt találunk, amelyeket csak kisebb, az átjárást segítő közök osztottak meg. Az egyenes vonalú Szt. Pál és a nagy ívben kanyarodó Zsidó utca között már nem állt rendelkezésre ekkora hely, mégis beépült egy hosszúkás, kihasasodó, de az előzőknél keskenyebb háztömbbel. Mindkét utca északi szakasza már a Szombathelynek nevezett területhez tartozott (a Zsidó utca teljes egészében) annak ellenére, hogy piacteret itt már nem találunk. Az alábbiakban nyugatról kelet felé haladva, tehát a Mindszent utcán kezdve mutatjuk be a háztulajdonok történetét. 3.1. MINDSZENT UTCA - NYUGATI OLDAL A Mindszent utca a teljes mai Uri utcára alkalmazott kifejezés volt a középkorban. Ebben a fejezetben a két piactér közötti szakaszával (a mai Szentháromság utcától a ma már beépített Franciscaner Gässlig) foglalkozunk, amelyre kizárólagosan használták ezt a nevet. Az utcát kettéosztotta a plébániák határvonala, 1390-ben a mai Dárda utca vonalában, 1441-ben pedig az utca déli harmadában fekvő Mindenszentek kápolnánál. Az alábbi öt ház a Mindenszentek kápolnával szemben emelkedett: 3.1.1. Erhard Steinbach A Boldogasszony plébánia házának szomszédságában említették meg Erhard Steinbachot 1461-ben. (1461. VII. 27.) 3.1.2. Boldogasszony egyház (Hans Gross) ,Jtfindszent utca" A Boldogasszony egyház plébánosa 1461-ben a város tanácsa előtt bérbe adta a plébánia Mindszent utcai házát és a hozzátartozó Szombat kapun kívüli majorságot évi 24 forintért Hans Gross kereskedőnek. (1461. VII. 27.) A szomszédok egyrészt a váradi káptalan, másrészt Erhard Steinbach házai voltak. Kérdés, hogy ehhez a házhoz soromatunk-e egy korábbi adatot. 1415-ben a város tanácsa előtt Jakob Fuhrman eladta a Boldogasszony plébánia részére járadékkal terhelt házát 600 forintért Órmény Mártonnak. (1415. VI. 25.) A ház éves járadéka ebben az esetben is 24 forint volt, bár nem ejtettek szót a majorságról. Az oklevél hátára Órmény Márton saját kezűlegt jegyezte fel olaszul az irat tartalmát, és