Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

2.7. SZT. GYÖRGY KÁPOLNÁTÓL A TANÁCSHÁZIG - NYUGATI OLDAL Nyírő utca, Szt. György utca, Mindszent utca, Hátsó utca, Halszer A középkori piactér nyugati házsorát a Szt. György kápolnától a tanácsházig terjedő szakaszon változatos utcanevekkel illették. A mai Uri utcának déli, a Szentháromság utcáig terjedő részére egyaránt használták a Szt. György utca és a Mindszent utca elnevezést, a két kápolna ugyanis éppen a házsor két végén emelkedett. A Nyírő utca (Posztómető utca), Hátsó utca és Német utca elnevezéseket viszont kizárólag erre az utcaszakaszra alkalmazták. A beszédes elnevezések egyben megelőlegezik a háztulajdonok vizsgálatából leszűrhető képet. Pusztán az utcanevek alapján ugyanis következtethetünk arra, hogy a piactérhez képest hátsó utcában elsősorban a városban vezető szerepet játszó német távolsági posztókereskedők laktak és kereskedtek. Az utca további neve a napi piac itteni helyszínére az Elevenhalszerre utal. (Ld. a piaci rendtartás elemzését) 14. SZÁZAD VÉGE - 15. SZÁZAD ELSŐ FELE Legkorábbi fennmaradt adataink öt szomszédos háztulajdonra vonatkoznak. 2.7.1. Ulrich Weiss - Hinko - Hosszú Erhart Kizárólag szomszédokként nevezték meg ennek a teleknek a tulajdonosait az örményesi pálosok házára vonatkozó oklevelekben. A14. század végén néhai Ulrich Weiss szerepel több alkalommal. (1392. XI. 25., 1392. XI. 29., 1392. XII. 10.) 1424-ben a néhai Hynko neve tönik fel ugyanezen a helyen. (1424. LX. 23.) Hinkoról (Hynco, Hyko, Hico) tudjuk, hogy a város vezető polgárai közé tartozott, 1378-ban harmincadosnak nevezték és a tanács tagja volt. Fiát, Farkas Miklóst 1424-ben és 1427-ben esküdtnek, 1429-ben bírónak mondták.

623 A század közepén Erhard Lang, más néven Hosszú Erhard neve szerepel az oklevelekben. (1444. XI. 30., 1446. IX. 28., 1447. IV. 2., 1447. VI. 9., 1447. XI. 29., 1451. VII. 20., 1452. VII. 28.) 2.7.2. Szenesei András fia Miklós - Kanizsai Miklós - örményesi pálosok (Hans Sieghart - Peter Panchel - Nikolaus Panchel) - Csapi András (?) ,jSzt. György kápolna körül, Mindszent utca" Szenesei András fia Miklós esküdt 1392-ben két házát, közte a most tárgyaltat eladta Kővágóörsi Miklós fia Kis György esztergomi vámagynak 1800 forintért, aki négy nap múlva ugyanezt a két házat elcserélte Kanizsai Miklóssal a Somogy megyei Bednek birtokra. (1392. XI. 25., 1392. XI. 29.) Szenesei Miklós, András fia életrajzi adatait ld. Szt. György piac keleti oldalán. Kővágóörsi („Kis") György életrajzi adatait ld. Szt. György piac keleti oldalán. Kanizsai Miklós életrajzi adatait ld. Szt. György piac keleti oldalán. Kanizsai Miklós tárnokmester a következő hónapban a házat két másik budai házzal együtt az általa alapított örményesi pálos kolostornak adományozta. (1392. XII. 10.) Mindhárom esetben a szomszédságban a néhai Ulrich Weisst és Michael Nadlert nevezték meg. György pálos általános perjel 1424-ben az örményesi kolostor házát bérbe adta Hans Sighartnak évi 20 forintért azzal a feltétellel, hogy a házat karban tartja, és ha leégne köteles helyreállítani. (1424. LX. 23.) Ulrich Weiss helyén ekkor már a néhai Hinko neve tűnt fel a szomszédban Nadler neve mellett. A ház bérbeadását továbbra sem közvetlenül a távoli Örményesről intézték, és ebből pereskedés keletkezett. 1444-ben Bálint örményesi pálos szerzetes a zalavári konvent előtt tiltakozott az ellen, hogy László pálos szerzetes beleegyezésük nélkül adta bérbe a kolostor házát KUBINYI 1971. 251.J. és Függelék. Hyko esküdt 1378-ban: Hamco tricesimator (MOL Dl 6273). 1422-ben Buda város oklevelén a relatios jegyzetben olvashatjuk a Hico nevet: „Ad relationem Hiconis" (BTOE BI. 811. sz.) Ugyanebben az oklevélben szerepel Nicolaus Hiconis szőlője. Ez esetben már fiáról, vagyis Farkas Miklósról lehetett szó, az 1427-ből fennmaradt relatios jegyzet szerint: „Ad relationem Nicolai Hykonis Farkas dicti iurati" (BTOE IB. 915. sz.), 1429: „Nicolaus Farkas ", (BTOE IB. 955. sz.)