Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

mind az 1510 körüli dézsmajegyzékben szerepel.

604 1539-ben megtudjuk, hogy a néhai Bálint patikáros fiaitól, a néhai Gál patikárostól, Istvántól és Sebestyéntől, nemkülönben lányától, Lucától hűtlenség címén elvett házat János király nagylaki Jaksity Márknak adományozta. O azonban szintén elpártolt a királytól, ezért a ház visszaháramlott a koronára, és a király ekkor Kassai János királyi kamarásnak adományozta azt. 2.6. SZT. GYÖRGY KÁPOLNÁTÓL A TANÁCSHÁZIG - KÖZÉPSŐ HÁZTÖMB A dézsmajegyzékekben a tanácsháza környékén írták össze Varga Lőrincet és Menyhért vargát, a tanácsházzal szemben Rác Jánost, Varga János özvegyét és Dajka Istvánt.

605 A város távolsági kereskedelmét alapítása óta németek tartották kézben (mellettük az olaszok kisebb közösséget alkottak és kisebb szerepet játszottak). A Jogkönyv írása idején a német távolsági kereskedők két nagyobb csoporhoz tartoztak, a posztómetők és a kalmárok céheibe tömörültek.

606 Elemzésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a német városrész egykori széles piacterének közepén helyezték el mind a posztómetők, mind a kalmárok üzleteit a Tanácsház és a Szt. György kápolna közötti területen. (Ld. Várnegyed - Egyházak, Várnegyed - Tanácsháza) A háztömb keleti oldalán voltak a kalmárok üzletei, míg a nyugati oldalon sorakoztak a posztómetők kamarái. Elhelyezésük és csoportosításuk szándékos szabályozás eredménye volt, amely céhes szervezetük jellegéből következett. a. KELETI OLDAL - KALMÁRÜZLETEK / STEIN KRAMEN Kalmár utca, Szerda, Tikszer / bei der stein Kramen A kalmárok, mai szóhasználatunkban inkább kereskedők, boltjait németül „Ärtfw"-oknak nevezték, amely a latin „instita" kifejezésnek felel meg, magyar megfelelője viszont nincs. A bolt szó ugyanis még a mai olvasó számára is enyhén kötődik a boltozott helyiség fogalmához, a középkorban pedig kizárólag ezt j elentette. Talán az üzlet szót használhatjuk ma leginkább (bár ez a nyelvújítás eredménye), mert ez egyaránt utal a kereskedelmi tevékenységre és annak helyszínére is. A „kramer"-é\L

l vagyis kalmárok a távolsági kereskedelemben vettek részt, üzleteikben sokmindent ámsítottak, amely között különös jelentősége volt a fűszereknek és a különféle szöveteknek (kivéve a posztót, hiszen azzal a posztómetők kereskedtek).

607 Budán külön céhbe tömörültek, és csak a céhtagoknak engedték meg az ilyen jellegű kereskedést. A „ kram "-okat egymás mellé helyezték, és a kalmároknak kizárólag itt szabadott ellenőrzött kereskedelmi tevékenységet folytatni, otthonaikban ezt tiltották.

608 A Jogkönyv elemzése során találkoztunk már a „ bei den stein krémen " kifejezéssel, és megkíséreltük meghatározni elhelyezkedésüket: jelen ismereteink szerint a Tárnok utca nyugati házsorán kereshetjük az egykori kalmárüzleteket. Előttük álltak a szerdán tartott 1505: „ Valentinus patikárius" (MOL Dl 38568); 1510k: „ Valentinus patikárius ... Iohannes Thaoor penes Valentinum paticarium " (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 1505: „Laurentius Varga prope Tanaczhaz ... Melchior sutor prope Tanaczhaz ... Iohannes Lanczelan prope Dayka" (MOL Dl 38568); 15

10k: „Ioannes Racz in teatro ex opposito consistorii... relicta Iohannis Worga ex opposito consistorii penes Stephanum Dayka" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) „Richter Vnnd der rath der Tewtschen, Dar czw dye kaufleut, Cramer Vnnd gewant schnaider der stat zu Ofen " (Ofner Stadtrecht 404. sz.) Ofner Stadtrecht 104. sz. „Item Dy kaufleut mit sambt den krameren in iren gwelbn oderr kremen sullen sy haben margkt vnd sunst nyndert. " (Ofner Stadtrecht 70. sz.) „Dy Kramerr sullen nichtz anders handeln den rechte kramerey, vnd das zu krameren gehört, vnd das das ein gerechtes vnd nicht falsches guet sey. Auch süllen sy ir kramerey in der stat nindert anderswo, weder in yren heuseren noch in kain gewelben turren fail haben, noch mugen verkauffen, den attain vntter den kremen. Vnd do sy offenwarr mit des Rischters vnd der Ratherren laub sitzen vnd aus kramen. " (Ofner Stadtrecht 104. sz.)