Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
A dél felé eső telket Péter nyerges özvegye, Katalin és annak fia, Péter 1497 körül eladták 500 forintért Bakócz Tamás esztergomi érseknek. (1504. ILI. 13.) Fennmaradt II. Lajos oklevele 1518-ból, amelyben az érsek a Szt. György kápolnával szemben álló házát elcserélte Alsószécsényi Benedek fia Jánossal, ám ez a csere feltehetően nem valósult meg. (1518. VIII. 9.) Bakócz érsek ugyanis végrendeletében az általa alapított esztergomi Angyali Üdvözlet kápolnára (a mai Bakócz kápolnára) hagyta a Szt. György kápolna előtti házát. (1521. VI. 12.) Adománya végbe is ment, mivel tudjuk azt is, hogy a házról gondoskodó esztergomi káptalan Rozsnyói Lukács ónkorsógyártónak adta azt bérbe évi 20 forintért. Ezen iratból az is kiderül, hogy Lukács egyáltalán nem fizette a bért, ráadásul a ház teljesen leégett és rombadőlt az 1526-os törökök okozta tűzvészben. (1527. VII. 5.) Lukács ónkorsógyártó eredeti foglalkozása mellett jelentős kereskedő is lehetett, 1525-ben a királyi udvarnak szállított hitelbe. 570 Az észak felé eső telken Gergely nyerges nevével találkozunk, aki feltehetően Dénes posztós örököse lehetett. (1504. ÜL 13.) Az ő nevét az 1510 körül keletkezett dézsmajegyzék is megemlíti a Szt. György kápolna előtt. 571 2.3.8. Ulrich ónkorsógyártó (Hauy 12.-Dísz tér 10. ?) Ezen a telken csak egyetlen lakost ismerünk, mint szomszédot megnevezve, Ulrich ónkorsógyártó személyében. (1479.1. 8.) KRITIKA Pataki birtoklástörténeti rekonstrukciója ezen az utcaszakaszon nagyon sok tévedést tartalmaz. Kiindulásként a Henrik íj gyártó féle házat használta fel, amelyről ismert volt, hogy a Zsidó kapu mellett emelkedett. Tévesen tette meg azonban Henrik örököseinek Dénes posztóst és Péter nyergest. Az örökségről nem szól forrás, Péter és Dénes osztozkodásakor pedig nem esik szó semmilyen házbérről, pedig Henrik íjgyártó a ház után bért fizetett. Hasonlóan téves Prokop késes és Olasz Márton itteni szerepeltetése (ezt számára az itt feltételezett közös szomszéd, Drágfi Bertalan indokolta). Bakócz érsek házvásárlása és az általa alapított esztergomi Angyali Üdvözlet kápolna házának ide helyezése ugyancsak hibás. Ez egyébként Péter és Dénes tulajdonának téves azonosításból következeit. Az ingatlan hibás birtoklástörténeti rekonstrukciója természetesen a szomszédok felsorolásában is zavart okozott. így például tévesen szerepel a szomszédos üres saroktelek későbbi tulajdonosaként a Drágfi család, hiszen házuk nem sarokház volt, mivel déli és északi szomszédjaikat is ismerjük. Pataki nem illesztette össze a Garai házra vonatkozó adatokat a Georg Bogner házára vonatkozókkal, pedig az erre vonatkozó forrás egyértelmű. Az 1464. V. 16-án kelt oklevél szerint Garai Jób adta a házat familiárisának, Tornai Szilveszternek, aki azt eladta Georg Bognemek. A fenti tévedések miatt az ingatlanok sorrendje végzetesen összekeveredett, és azonosításuk a mai házszámokkal - az üres saroktelket leszámítva - tévesnek bizonyult. Egyébként Pataki maga hívta fel a figyelmet a modern telkek és a középkori ingatlanok azonosításának bizonytalanságára. Sajnos térképén egyértelműnek jelezte a modem telkek középkori tulajdonosait, míg a szövegben jóval árnyaltabban fogalmazott. Utalt arra, hogy ezen a szakaszon a Hauy térkép 13, a Zaiger 12 telek méreteit adja meg szemben a nyolc modern telekkel. Pataki adatait kritika nélkül használta fel Holl Imre a városi kézművesség topográfiai elhelyezkedését elemző cikkében. A Henrik íjgyártó telkére és a szomszédba rekonstruált birtoklástörténet alapján arra a következtetésre jutott, hogy a műhely nem maradt több generáción keresztül azonos 570 KUBINYI 1959. 108. 571 1510k: „Gregorius Nyreggyartho ante sanctum Georgium" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df200608)
