Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
A későbbi adatokban is az eredetinél csekélyebb bérleti összegek szerepelnek. 1457-ben és 1458-ban Erdélyi Gáspár szabó bérelte a káptalantól 16 forintért feltehetően az eredeti ház felső, vagyis északi részét. Az alsó szomszéd, azaz déli rész bérlője János szűcs volt. Felülről, vagyis északról a szentlőrinci pálosok szomszédos házát említették meg ekkor. (1457. X. 3., 1458. XI. 6.) 1481-ben Sebald Haarschneider polgár eladta a káptalantól 16 forintért bérelt házát Hans Wirt polgárnak 500 forintért és egy 25 forintot érő szőlőért. (1481. I. 16., 1481. LH. 23.) A szomszédok Hans Plob és Polyák Péter voltak. Feltehetően ebben az esetben is az északi házról volt szó. Az északról szomszédos telek alsó, vagyis déli szomszédjaként nevezték meg 1532-ben Gergely posztómetőt (1532. IV. 20.), akit feltehetően azonosnak vehetünk a káptalan házbértartozásainak jegyzékeiben említett Nyírő Gergellyel. 1524-ben a Szt. Mihály napi bér fizetésekor 8 forintot fizetett, amiből arra következtethetünk, hogy az éves bér 16 forint lehetett (1524. LX. 29.). Az 1530 körül készült jegyzékek szerint a török bejövetele előtt Nyírő Gergely 2 forinttal tartozott, 1530 körül pedig fizetett 4 forintot (1530 körül). Nyírő Gergelyről az 1505-ös bortized lajstrom is megemlékezik. Lakhelyét a Zsemlyeszékkel szemben nevezték meg. 541 1531-ben a város esküdtje volt. 542 2.2.6. a. Hans Ellenpeck b. Hans Pauser - Ulrich Pauser -/- Szenesei Miklós - Kanizsai Miklós - örményesi pálosok (Jacob Gretzinger) -/- Szerencsés Imre ,JCeddhely utca" (Hauy 326., 325. - Dísz tér 6-7. ?) Az ingatlan birtoklástörténetének ismert kezdetei a Kanizsaiakhoz kötődnek. Amikor Kanizsai János érsek megvásárolta, majd az esztergomi Szt. István protomártír kolostornak adományozta a délről szomszédos telket, északi szomszédul ezen a telken 1388-ban és 1390-ben a már néhai Hans Pausert, 1391-ben pedig Ulrich Pausert nevezték meg. (1388. VIII. 18., 1390. IV. 6., 1391. XE. 26.) Egy évvel később a ház egy bonyolult peres ügy része lett, amelyet a források elégtelen volta miatt nem láthatunk teljesen tisztán. 1392-ben Kanizsai Miklós tárnokmester megvett egy házat Kővágóörsi Miklós fia Kis György esztergomi várnagy útján egy másik budai házzal együtt 1800 forintért Szenesei András fia Miklós esküdttől (1392. XI. 25., XI. 29.), és még ugyanebben az évben az általa alapított örményesi pálos kolostornak adományozta. (1392. XLL. 10.) A ház egyik szomszédjaként a már ismert Zsigmond patikárost (a délről szomszédos szentistváni káptalan javadalmas házában), a másik (északi) szomszédként pedig Peter Rauzant nevezték meg. Szenesei Miklós, András fia, 1390-ben és 1392-ben esküdt, feltehetően magyar polgár volt, óbudai házát 1401-ben említették meg. 543 Kővágóörsi („Kis") György, Miklós fia, 1389-ben veszprémi várnagy volt, később 1396-ban már Kanizsai János familiárisaként érseki udvarbíró, 1397-1401 között esztergomi vámagy és udvarbíró. 544 Kanizsai Miklós, id. János fia, ifj. János esztergomi érsek testvére, 1374—1375 között zalai ispán, 1383-1385 között mosoni ispán és óvári várnagy, 1387-1401 között vasi, soproni és zalai ispán volt, közben 1388-1389 között tárnokmesteri tisztet viselt, 1394-1395 között pedig a kunok bírája lett, 1398-1401 között komáromi ispán, Zsigmond ellen lázadt 1401-ben és 1403-ban is, elhunyt 1404-ben. 545 1394-ben Hans Ellenpeck és Jakob Gretzinger 1460 forintos adósága fejében Ulrich Pausert kárpótolta Kanizsai Miklós tárnokmester nyolc szőlővel, egy magtárral és egy ház fele részével. A ház másik fele Hans Ellenpeck birtokában volt ekkor. (1394. IV. 28.) 541 1505: „Gregorius Nyrew ex opposito Zemlyzet? (MOL Dl 38658) 542 1531.1. 8. - Eger, Lyceumi könyvtár J. IV. 55. Ist^ánffy-féle stylonarium 20. 543 BTOEm. 113. 150, 151,204,205,206, 323. sz. 544 ENGEL 1996. II. 136. 545 ENGEL 1987. 425; ENGEL 1996. II. 123.
