Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

teni próbálták a két plébánia közötti határt is. Nem tudni, hogy mennyi gyakorlati következménye volt az ítéletnek. A következő évből, 1391-ből ugyanis ismerjük LX. Bonifác pápa iratát, amelyet Donáthoz, a bécsi skót bencés monostor apátjához intézett, felszólítván, hogy vizsgálja ki az 1390. december 1-i ítélet körülményeit, tekintse azt semmisnek, és a feleket maga elé idézve hozzon új ítéletet.

421 A plébániahatár leírása a falakkal övezett városban (vagyis a castrum-bm, a mai Vámegyedben) kezdődik. Az oklevélben Gergely plébános előterjesztésében és az ítélet szövegében is, azaz kétszer is leírták a határvonalat. Mivel ezen a részen mindkét leírás néhány lényegtelen kifejezés kivételével megegyezik egymással, ezért egyszerre végezhetjük el elemzésüket. (41. kép) „...amely határ tehát Buda városában így oszlik meg: a domonkos kolostor kapujától indulva elér egészen a város faláig,..." „...que mete videlicet intra Castrum Budense taliter distinguuntur: a porta claustri Fratrum Praedicatorum usque ad murum castri Budensis predicti,... "

422 A domonkos kolostor, mint a plébániák számára semleges terület képezte a határ kiindulópontját. A kolostor és a templom épületeit H. Gyürky Katalin feltárásaiból jól ismerjük:

423 a kolostor a városfalakhoz épült, az utca felől pedig kerítésfal vette körül, vagyis vagy ezen volt egy kapu (amit pontosan nem ismerünk, vagy egyszerűen a templom kapuját nevezték meg kiindulásul. „...ezután a kolostor kapujától húzódik a néhai Kont nádor házához egy kis utcáig, amely Krazer háza mellet van,..." „...deinde de dicta porta protrahitur veniendo ad domum condam Konth Palatini ad vicum, qui est penes domum Krazer,... " Az a ház, amely egykor Kont Miklós nádor (1356-1367 között nádor) tulajdonában volt, több oklevél tanúsága szerint a domonkos kolostor mellett, attól északra helyezkedett el.

424 A nádor halála után, 1396-ban özvegye és fia, ifjabb Miklós eladományozták az általa építtetett csatkai pálos kolostornak. Friedrich Krazer, gazdag budai polgár háza a későbbi időkben a város jelentős épületévé vált, és gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre történetéről. Eszerint 1395-ben Krazer leánya, Anna, aki mellesleg a szintén tekintélyes polgárcsaládból származó Wulving László felesége volt, eladta atyjától örökölt házát ifjabb Csáktornyái Lackfi István zagorjei grófnak, egykori nádornak. A vételárat, amely nem csekély összeg, 3300 forint volt, Lackfi feleségének, Annának a hozományából fizették ki azzal a meghagyással, hogy István gróf halála esetén felesége rendelkezik a ház felett. Lackfi István nem sokáig lakhatta házát, mivel 1397 februárjában Zsigmond király hívei meggyilkolták a Nápolyi László trónkövetelő pártjára állt főurat. Zsigmond elkoboztatta Lackfi összes javait, budai házát hívének, az 421 Az oklevél eredetijét nem ismerjük, csupán 18. századi kiadását: SCHTER 1774. 111-117; BTOE III. 114. sz. 422 Az egyik leírás a domonkos kolostor kúriájának kapujáról ír. Nem szabad azonban a közeli, de már a falakon kívül eső épületegyüttesre gondolnunk, amely a kolostor alatt állt, és valószínűleg a kolostorhoz tartozott. Ebben a szövegkörnyezetben a curia szónak nem más a jelentése, mint épület, lakóhely, ahogy a városi oklevelek is sokszor emlegetik a fundus curie-X városi telek értelemben. 423 H. GYÜRKY 1981. 424 1397 VI. 21: „...unam domum suam in civitate Budensi in vico claustri beati Nicolai penes idem claustrum habitam..." (MOL Dl 8841, BTOE III. 240. sz.); 1398. XI. 25.: „...quorundam duorum fundorum...in civitate Budensi in contiguis vicinitatibus ecclesie utputa sancti Nicolai confessoris a plaga australi i[n] castro predicto et in suburbio dicte civitatis Budensis penes fúndum curie sancti Pauli olim per condam dominum Lodovicum regem Hungarie felicis reminiscentie ad honorem et glóriám ipsius sancti Pauli donatum et collatum a parte inferiori penes allodium Iacobi civis memorate civitatis Budensis extra murum sub eadem domo prefati sancti Pauli a parte Danobii situatorum habitorum et existentium..." (MOL Dl 8373, BTOE III. 265. sz.); 1400. X 6.: „...quendam fundum curie eorum in civitate scilicet in castro Budensi penes claustrum ecclesie sancti Nicolai confessoris in eodem castro Budensi constructe a parte aquilonis habitum..." (MOL Dl 8850, BTOE IB. 316. sz.); 1401. május 3. - MOL Dl 8841, BTOE IB. 327. sz.