Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

vitába a Duna-parti haltartók helyét illetően, amelyek a szövegből következtethetően nem lehettek túlságosan messze egymástól. Márpedig a halászok lakhelyét, a Halász utcát szintén a váralja déli részére, az ágostonos kolostor környékére helyezhetjük. (Ld. Halász utca) További adalékot jelent Sánta Farkas mészáros, akit a Csűr, vagyis a királyi magtárak környékén írtak össze a dézsmajegyzékekben, a magtárakat pedig a mai Clark Ádám tér környékén a királyi vár közvetlen közelében kereshetjük. Érdekes Martin Kaiser (Császár Márton) mészáros házának jelzése a Szt. János fürdő mellett, amely valahol a ferences kolostor alatti Duna-parti szakaszon kereshető. A mészárosok mészárszékei egyébként a napi piac területén, a mai Tárnok utcában álltak. (Ld. piaci rendtartás elemzése) A vágóhídról naponta kellett a piacra a friss húst felszállítani, ez is amellett szól, hogy a vágóhidat a piachoz minél közelebb a váralja déli részén keressük. Az elmondottak arra indítanak, hogy a Mészáros utcát a váralján, az ágostonos kolostor és a királyi magtárak környékén keressük. További, más irányba mutató adatokat ismertünk meg Vid mészáros (her Veit) háza kapcsán, amelyet 1510 körül a Hosszú utcában, a Szent Péter plébániánál, 1513-ban pedig a Mészáros utcában neveztek meg forrásaink. Ez alapján arra kellene következtetnünk, hogy a Mészáros utca hosszan elnyúlt a Duna parton, részben a Szentpétermártír városrészre is kiterjedt és Hosszú utcának is nevezték. Ebben az esetben a Mészáros utcát a mai Fő utca déli szakaszával lehetne azonosítanunk. A megnyugtató bizonyításhoz azonban további adatokra lenne szükség. A mészáros céhnek háza volt a castrum-ban a Patikáros soron. (1462. IX. 1.) A dézsmajegyzékekben olvashatjuk Szabó Mátyás nevét, aki a mészárosok házában lakott. Feltehetően ugyanerről a házról volt szó, mivel a városi konyha közelében adták meg helyét.

401 A mészáros céhkönyvben többhelyütt is olvashatunk egyébként bérbe adott házakról, ám ezeket az adatokat csak ritkán lehet helyhez kötni. 1510-ben a céhnek három bérbe adott háza és egy konyhája is volt, amelyekről feljegyezték, mekkora összeget kellene értük kapni. (1510) A nagy házért 45 forint bért, a kis házért, amelyhez nagy pince tartozott 50 forint bért, a konyháért 18 forint bért, egy harmadik házért pedig 32 forint bért vártak. Sajnos ezen bérleti összegek fizetését nem vezették a céhkönyvben. A kis ház és annak pincéje azonban más alkalommal is előfordul. 1509-ben Martin Schuss jelentős összeggel tartozott a céhnek, többek között pincebérlettel is. 1515-ben a céhmesterek a céhhel üzleti kapcsolatban álló Hans Baptistával a kis házban számoltak el az 1513-as és 1514-es esztendőről. 1522-ben Nikolaus Reichel maradt adós a kis ház pincebérletéből 3 és fél forinttal. (1522. III. 4.) 1516-ban Wolfgang Schreiber kapott Nikolaus Reichel-től 43 és fél forintot a palhaus (irha?, bőr?) építésére, kevéssel ezután újabb 40 forintot kapott a mesterektől ugyanezért. Egyéb adataink különféle házbérletekről szólnak. 1498-ban Farkas Péter céhmester Hans Nüsseltől, egy bizonyos ház járadékából 26 forintot vett át, majd 10 forintot, és zálogba vett egy poharat és három ezüstkanalat. 1509-ben Hans Kren kapott 25 forintot, amiért zálogba adott egy házat és egy szőlőt. Ez a ház nyilván a Mészáros utcában állt, hiszen a dézsmajegyzékben magyaros névvel Torma Jánosnak nevezett mestert ott írták össze 1510 körül. 1513-ban Wolfgang Romauer 20 forintot fizetett háza után a mestereknek, 1515-ben pedig 10 forintot. Ezt a házat is a Mészáros utcába helyezhetjük, mivel az ő magyarosan írt nevével (Római Farkas) is találkozhatunk a dézsmajegyzékben itt feljegyzett lakosok között. 1517-ben feljegyezték, hogy a házat 50 forintért adták el a mesterek neki, és ezért még adós 10 forinttal. (1513. XT!. 18., 1515. IK 11., 1517. H 24.) 1515-ben Wolfgang Nussbaum vásárolt egy házat a mesterektől 300 forintért, amely azelőtt Veit mesteré volt, és amely után minden évben 25 forintot kellett fizetni Farsang napján. Az évente ismétlődő bejegyzések szerint fizetési kötelezettségét 1524-ig rendszeresen teljesítette. (1515. ILI. 14., 1516. II. 6., 1510k: „Matthias Zabo residens in domo carnificium ... Matthias Zabo penes coquinam civitatis" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)