Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

a Várhegy oldalában fakadt bizonyítja az 1510 körüli dézsmajegyzékben összeírt Festő Ferenc özvegyének szállása, amely a lejtőn, a Csorgókút környékén volt. Ama ismert források egyike a Hunfalvy utca 2. telken esetünkben nem jöhet számításba, hiszen a hegyoldalban túlságosan magasan fekszik. Érdekesebb a Donáti u. 24. szám alatti telken lévő forrás, amelyet komolyan számba vehetünk a Csorgókút helyszíneként. Ez a forrás a hegyoldal egy kisebb völgyének alján fakad, a domonkos kolostor alatt. Az innen elfolyó víz a mai Szilágyi Dezső tér, vagyis a 17. század végi Alsó Piac / Untere Marckh környékén érte el a Dunát. Az újkori piactérnek középkori előzménye nem ismert, mivel nem rendelkezünk a kérdés vizsgálatához használható látképpel, vagy térképpel, régészeti ásatás pedig még nem folyt a téren. Forrás és piac között azonban a középkorban is kapcsolat volt, mivel a Csorgókút mellett említették meg oklevelekben a Flek utcát is, amely a vásár részét képezte. Összefoglalva az elmondottakat, a vásár helyét mindenképpen a hegyoldalban lévő kút alatt kell keresni. Továbbá feltételezhetjük, hogy ez a helyszín a Donáti u. 24. számú telken lévő forrás alatt terült el. Feltehető, hogy a Flek utcanév, ugyanazt a házsort jelölte meg, mint a dézsmajegyzékekben ránkmaradt Csorgó utca kifejezés, mivel mindkettőt a kút környékén írták le. (1472. V. 25.) A Csorgó utcában számos lakost számbavettek a dézsmajegyzékekben. A Csorgókút mellett, vagy környékén írták össze Takács Mihályt, Kapás Mártont, Korcsolyás Lukácsot, Cseh Gergelyt és Festő Ferencet. A Csorgó utcában jegyezték fel Ács Farkast, Tavali Bálintot, Szalmás Jánost, Bereményi Gergelyt, Báti Györgyöt, Szabó Ferencet az utca végén, Péter deákot a Szt. Péternél, valamint Tragar Mihályt a Szt. Péternél a Duna partján, és a nála lakó Zámbó Tamást és Kapás Tamást. 379 Ld. Flek utca, Kisvásár Flek utca 1472: in platea Fleek vocata prope fontem Chorgo vocatam (MOL Dl 17323); 1473: in platea Flek vocata (MOL Dl 17500) Ismeretlen fekvésű utca a Szentpétermártír városrészben a Csorgókút környékén. (A Csorgókút feltételezhető helye: ld. Csorgó utca) A német Fleck szó térséget is jelölhet, ezért joggal következtethetünk arra, hogy a Flek utca kifejezéssel a vásár egy részét nevezték meg így. A Budán tartott két országos vásár egyikét, a Kisasszony-napit a váralján tartották. Ezt egyértelmű szavakkal olvashatjuk III. András több oklevelében, amelyekkel a szigeti apácáknak járó vásárvám fizetésére utasította a várost.

380 Megismétli ugyanezt a helyszínt Zsigmond király 1429-ben kelt oklevele.

381 A budai Jogkönyv két országos vásárt tartott számon, ezek egyikét Felhévizen (németül Aigen) tartották Pünkösdkor. A másik vásárt a Jogkönyv ,^inger Jahrmarkt"-nak nevezi, amelyet ezek szerint a kisasszonynapi vásárral azonosíthatunk. Az Anger és Fleck kifejezések egyaránt a városon belüli, házakkal körülvett 379 1505: „Michael Thakacz prope Chorgokwth ... Thomas Zambo apud Michael Tragar ... Farkas Alcz in platea Chorgo ... Martinus Kapás penes Chorgokwth ... Franciscus Fessethew prope Chorgokuth ... Valentinus Thawály ... Gregorius Beremenj in Chorgo ... Lucas Korcholas in platea Chorgo ... Thomas Kapás apud tragar Mihal in platea Chorgo ... Gregorius Chehprope Chorgokuth ... Iohannes Zalmas in plate Chorgo" (MOL Dl 38568); 1510k: „Michael Thakacz penes Chorgokwt ... Michael Tragar in Corgowcha, ad sanctum Petrum penes Danubium ... Petrus litteratus in Chorgowcha, aput sanctum Petrum in platea Chorgo ... Farkas Alcz in Chorgowcha, in Chorgokwth ... Martinus Kapás in Chorgowcha ... Franciscus Zabo in platea Chorgo in fine ... relicta Francisei Fesethew in descensu circa Chorgokwt... Valentinus Thawaly in platea Corgo ... Gregorius Beremenj in Chorgowcha ... Georgius Bathy in Chorgowcha ... Lucas Kortholyas

penes Chorgokwth ... Gregorius Cheh " (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 380 A Kisasszony-napi vásár LV László király idején keletkezett. Hamisított, vagy kierőszakolt privilégiumát a 14. században már általánosan elfogadták, és példaként használták (1287. VI. 23./1364. XB. 20. - Brassó v. lt. Privilégia nr. 5; BTOE I. 214. sz.) Helyére ld.: 1290. LX. 6.: „universitati civium de castro Budensi, de Pesth" „ab occupatione tributorum.. .tempore nundinarum vestrarum penitus cessaretis" „ab inpeditione dictorum tributorum et maxime in foro, quod extra Castrum tempore nundinarum vestrarum ordinastis celebrari" (MOL Dl 1424; BTOE I. 241. sz.) A helyszín kijelölésével a polgárok feltehetően ki akartak bújni a vámfizetés kötelezettsége alól, ezért 1290-1313 között több peres irat és királyi utasítás is született az ügyben. 1313-ban az esztergomi érsek királyi megbízásból döntött az apácák javára, IV. Béla király 1255-ös kiváltságlevelének szavait: „extra districtum castri" a váraljára és a régi Pestre is értelmezve. (1313.XB. 2.-MOLD1 1837; S/rB. 778. sz.) 381 1429. LX. 23.: „proventus tributi tempore nundinarum in festő nativitatis virginis gloriose singulis annis in suburbio eiusdem civitatis Budensis celebrari consuetarum ipsis dominabus iuxta constitutiones et ordinationes privilegiales divorum regum provenire debendos" (MOL Dl 12126; BTOE IB. 955. sz.)