Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
nyiben Szombathelyről megállapítható lenne, hogy a városnál korábban létezett, nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy az a későbbi Tótfalu területére is átnyúlt volna. 322 Véleményem szerint források híján az eredetet leginkább Tótfalu nevének segítségével kereshetjük. A városrész neve késői névadás eredménye (vö. -falu, falva utótagú helyneveinket). A közvetlen környezetben több hasonló névadás ismert, mint például Szentj akabfalva, Logod/ Boldogasszonyfalva. Úgy vélem, hogy leginkább ezen települések fejlődésének ismeretében érthető meg Tótfalu kialakulása is. Szentj akabfalva Óbuda és Felhévíz között 1212-ben még nem létezett, a Szt. Jakab egyház 1247-ben tűnik fel először a forrásokban. 323 Feltehetően nem sokkal előbb alapította a király a korábbi felhévízi területen, mert ebben az időben a budai Mária templommal közösen vitatta exempt voltát a veszprémi püspök. A falu a 14. századtól a királynéi Óbuda részét alkotta. Logod 1290-ben még nem létezett, hiszen Felhévíz határa egészen a zsidó temetőig ért. 324 Tótfaluval együtt az 1390-es határjárásban említik először, és csak a 16. század eleji forrásokból tudjuk meg, hogy a budai Boldogasszony plébánia birtoka volt. 325 Területét szintén Felhévízből szakították ki. Feltehetően Tótfalu kialakulása is hasonló időben mehetett végbe, szintén egykori felhévízi területen. A név tót- előtagja egyértelműen etnikumot jelöl, hasonlóan a szintén pilis megyei Jászfalu, Kisorosziam, Tótfalu (a Rosd szigeten) nevekhez. A dézsmajegyzékekben a Tót családnév meglehetős gyakorisággal fordul elő, bár egyáltalán nem kizárólagosan csak Tótfalura jellemző. Egyéb emikumot jelző adattal nem rendelkezünk. A városrészt laza, kertes beépítés jellemezte. 1461-ben a Boldogasszony plébánia Tótfalu utcai majorságát és kertjét adták bérbe Hans Gros kereskedő, budai polgárnak. (1461. VII. 27.) Feltehetően erre a házra vonatkozik egy 1406-ból származó oklevél, amelyben a Boldogasszony plébánia gondnoka (vitricus) a plébánia váralji házát bérbe adta Ulrich Seidelnek évi 1 forintért. (1406. LX. 30.) A szomszédok ekkor Márton ötvös és Tamás nyírő voltak. 1493-ban a Boldogasszony egyház plébánosa két majorsági házát adta oda Bakócz Tamásnak és rokonainak, amelyek a Tótfalu utca külső kapu (azaz a Tótfalusi kapu) felőli végében álltak. (1493. X. 29.) Ugyanezen majorsági házakat az örökös Erdődy Péter 1544ben kelt végrendeletében a fehéregyházi pálosokra hagyta. (1544. XII. 16.) Az oklevél szerint ezekben a házakban egykor kovácsok laktak. Az 1510 körüli bortized jegyzékben szereplő Kovács Jakab és Kelemen kovács talán velük azonosítható. 326 További előkelő tulajdonosokat ismerhetünk meg egy 1485-ből származó iratban. Bornemissza János kincstartósági jegyző egy kiterjedt csere ügyletben Szombat kapu előtti házát kívánta átadni a néhai Keszi Benedek országbírói jegyző fiának, Berki Lászlónak. (1485. LX. 5., 1485. X. 13.) A csere úgy tűnik meghiúsult, mivel 1490-ben újból Bornemissza Szombat kapun kívül álló házáról értesülünk. Ekkor ura, a kincstartó, Nagylucsei Orbán egri püspök fogságában vállalta hogy átadja házát a kincstartónak. (1490. Vil. 30., 1490. X. 28.) Az oklevelekből megtudhatjuk, hogy a házhoz kert tartozott, szomszédai pedig egyrészt maga Nagylucsei Orbán egri püspök házai és Dénes királyi ítélőmester Forrásaink szűkös volta mellett néhány ideológiai eredetű csúsztatással létre lehetne hozni akár egy olyan képet is, amelyben a Buda várost megelőző település a Szt. Mária Magdolna templom körül és a hegy lejtőjén alakult volna ki, és mint neve: Tótfalu mutatja, szláv lakosság lakta. Ez a gondolat csupán azért tanulságos, mivel a középkori Magyar Királyság jónéhány városának eredetére találunk hasonló módszerrel alkotott magyarázatokat a mai (elsősorban szlovákiai) történetírásban. Óbuda az 1212-es határjárásban délről még közvetlenül Felhévízzel volt határos. (BTOE1. 5. sz.); 1247. - Vasvári káptalan levéltára C-I-l, MOL Df 262491, BTOE I. 33. sz 1290. - Veszp. Érs. lt. Litt. Mancae 7, MOL Df 283101, BÁRTFAI 1938. 128. sz. Logod birtokosára és Boldogasszonyfalva nevére ld.: 1521. IV. 6.: „...in possessione archipresbiteratus parochialis ecclesie beatissime Marie virginis de Buda sub civitate nostra..." (MOL Dl 106851); 1526. LX. 29.: „...in suburbio prefate civitatis nostre Budensis Bodogaszzonfalwa vocato a parte occidentali adiacenti..." (ÖStA, HHStA Reichshofkanzlei, Reichregisturbücher Ferdinandi I. Bd.l. fol. 99 v - 100 r ) 1510k: ,4acobus Kowacz ante Zombathkapw ... Iohannes Thot aput dementem fabrum ante portam Zo" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék)
