Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

utcák ősét. Taschental területén azonban még a törökkor végén is akadt jócskán be nem épített terület, elsősorban a völgy alján vezető mai Varsányi Irén utca és a városfalak közötti területen. Ld. Taschental kapu, Irgalmasság Anyja karmelita kolostor, Szt. Anna kápolna, Szt. Lázár ispotály Tótfalu 1390: et extra muros a via petrosa recta linea usque ad novum murum, seu portam per quam itur ad sanctum Lazarum continuando ultra et extra murum a sancto Lazaro versus patibulum quod est prope viam, et per quam itur ad S. Laurentium monasterium Heremitarum sancti Pauli cum parte, que vocatur Tothfalu vulgariter (SCHIER 1774,108,

2?r02s III. lll.sz.); 1461: extra portam Sabbati in vico Thotfalu vocato (MOL Dl 15623); 1493: quasdam duas domos allodiales in suburbio civitatis nostre extra portam Sabbati in platea Thotfalw dicta in fine eusdem (!) platee versus exteriorem portam existentes et habitas (Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-12); 1497: iuxta portas civitatis nostre Budensis Thothfalw et Tossanthalkapw vocatas (MOL Dl 20631); 1505: Martinus Kapás in Thothfalu (MOL Dl 38658); 15

10k: Valentinus Khywzege in Totfolw ante portam Zombath (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) Tótfalu a Várhegy lejtős, északi hegyoldalán, az egykori Szombat kapu előtt települt városrész neve volt a középkorban. Eredetét nem ismerjük, első említése csak 1390-ből származik: a budai plébániák határperében ekkor a Szt. Mária Magdolna plébánia területén lévőnek mondták. A meglehetősen szűkszavú leírást kiegészítve az 144 l-es határjárás leírásával ki tudjuk jelölni Tótfalu helyét a városalaprajzban.

319 (Ld. A plébánia határjárások elemzését.) Eszerint ugyanis a váralja városfala, amely Buda és Felhévíz határán haladt, északi és nyugati szakaszával éppen Tótfalut ölelte körbe és futott a Castrum falaihoz a mai Esztergomi rondellánál. Tótfalu déli, nyugati és északi határait tehát az inkább csak 17. század végi térképekről ismert városfalak mutatják, míg keletről a Taschental-völggyel volt határos, a hegyoldalban pedig határa úgy vélem, az 1441-ben ismertetett plébániahatárig ért, vagyis a Régi királyi ház melletti kapuhoz vezetett. 1497-ben említették meg a szigeti domonkos apácák vámját önkényesen elfoglaló felhévízi préposttal keletkezett perben a váralja Tótfalu kapuját, amelyet a törökkori Mészáros kapuval azonosíthatunk. Ez a kapu a Szombat kaputól a Fehérvári országútra vezető úton nyílt a váralja városfalán. A Várhegy északi lejtőjén található utcák többségét a 19. század elején alakították ki. Kivételt jelent azonban néhány olyan utca, amelyeket már a legkorábbi, vagyis 1686-ból származó térképeken is ábrázoltak. A mai Várfok utca a Bécsi kaput a törökkori Mészáros kapuval összekötő útvonalon halad, míg a mai Ostrom utca elődje szintén a Bécsi kaput kötötte össze a törökkori Új kapuval. A Bécsi kaputól meredeken lejtő mai Fiath János utca előzményét is megfigyelhetjük a helyszínraj zokon. A mai Batthyány utca a váralja Duna-parti központjából vezetett a törökkori Mészáros kapun át a fehérvári országútra. A törökkor végén térképezett utcák általában olyan városkaputól városkapuig, illetve városközponttól városkapuig vezető „főútvonalak", amelyekről jogosan feltételezhetjük a középkori eredetet. Éppen ezért elképzelhető, hogy az 1461-ben említett Tótfalu utca a Szombat kaputól a Tótfalu kapuhoz vezető úttal lehet azonos, és ezért megfelel a mai Várfok utcának. Ezt igazolja a Boldogasszony plébánia két majorsági házának a helymeghatározása 1493-ból. A házak a Szombat kapun kívül, a Tótfalu utcában, az utcának a külső kapu felőli végében álltak. A bortized jegyzékekből kikövetkeztethető az is, hogy Tótfalu területén volt a Szekérgyártó utca, a Szombat kapu közelében.

320 Említettük már, hogy Tótfalu neve 1390 előtt nem ismert az írott forrásokban. A szakirodalomban felmerült az a nézet, hogy a városrész eredete a castrum-ban lévő Szombathellyel összefüggésben értékelhető, mivel mindkét terület a Szt. Mária Magdolna plébániához tartozott.

321 A Szt. Mária Magdolna plébánia falakon túlnyúló területe azonban nem elégséges érv ennek feltételezésére, hiszen a Boldogasszony plébánia is kiterjedt a falakon kívüli városrészekre (Szentistván, Logod). Mégis, ameny319 Tótfalu lokalizálását és az 1441-es határjárás elemzését, ld.: KUBINYI 1965. 133-157; KUBINYI 1973. 7-240. 320 A Kerékgyártó és Szekérgyártó utcanevek feltehetően ugyanarra az utcára vonatkoznak. 1505: „Clemens Zalay in platea Zekergyartho ... Iohannes Zazy in platea rotiparorum" (MOL Dl 38658) 321 FÜGEDI 1961. 78-81.