Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

és magára a Régi királyi házra is használták ezt a helynevet, másrészt a pálos nagy ház északi szomszédságára is alkalmazták. Hasonló névhasználattal állunk szemben ez esetben, mint a Szt. György utcánál, amely szintén körülölelt egy háztömböt a névadó templomhoz közel eső oldalon. A párhuzamosság az egymással keveredő elnevezések használatában is fennáll. A Régi királyi ház mellett a Zsidó utca, Szombat utca név jelenik meg, később a Szt. Márton utca elnevezés tűnik fel. A pálos nagy háznál egy hosszú utcaszakaszra egyformán használták a Szt. Pál utca nevet. Az utca középkori neve a török megszállás idején feledésbe merült, a kolostor emléke azonban fennmaradt, ezért a helyrajzi irodalom helyesen használta fel mindig az idevontakoztatható középkori adatokat. Ld. Szt. Miklós domonkos kolostor, Ötvös utca, Szt. Pál utca Mindszent utca 1403: in vico Omnium sanctorum (MOL Dl 8887, BTOE III. 361. sz.); 1412: a parte platée Omnium sanctorum (MOL Dl 9937, BTOE III. 607. sz.); 1440: in platea Teutonicorum (MOL Dl 13564); 1449/1462: in platea Omniumsanctorum (!) prope capellam Omniumsanctorum (!) (MOL Dl 13830); 1454: in platea Posteriori (Jászói kvt. hh. lt. PP-I.-25 Fass. Pos. 64, MOL Df 251107); 1490: in platea Omnium sanctorum prope domum plebanatus ecclesie beate Marie Magdalene (Erdődy cs. galgóci lt. 94-7-13); 1501: in Posteriori platea Omnium sanctorum (Eszt. k. m. lt. 53-3-21, MOL Df 238105); 1502/18. sz.: in Mindszent ulcza (MOL Dl 106815); 1504: in vico Mindzenth wcza (MOL Dl 21241); 1504/1511: in vico Myndzenth ... prope ecclesiam sancti Georgii (Batthyány cs. körmendi It. Acta Ant. 5-5-97/b. és 1); 1527: in platea Omnium sanctorum sive Poztomethew wcza (MOL Balassa cs. lt.) A mai Uri utca teljes hosszával megegyező középkori elnevezés, amely az utca középtáján elhelyezkedő Mindenszentek kápolnától ered (a kápolna feltehetően az Uri utca 33. telken keresendő, ld. Mindenszentek kápolna). A rendkívül hosszú utcának egyes szakaszai különféle neveken is ismertek. Különösen a mai Szentháromság utcától délre, a Szt. György piacra kiterjedő rész gazdag változatos utcanevekben, amelyek a helyi halpiac (Elevenhalszer), illetve a posztósüzletek (Nyírő utca, Posztómető utca) után nyertek különféle megnevezéseket. Ezt a piactér (a mai Tárnok utca) mögött futó utcaszakaszt Hátsó utcának is nevezték. A két kápolna (Szt. György és Mindenszentek) közelsége indokolta, hogy mindkét név (Szt. György utca, Mindszent utca) kiterjedt a piacnak erre a részére is. A Mindszent utca északi vége a Szombatpiacra futott ki, itt is találkozunk hasonló párhuzamos megnevezésekkel. A Mindszent utca elnevezés a törökkor végére teljesen feledésbe merült. Az újkori Uri utca név mégis visszatükrözi még halványan az utca középkori jellegét. Talán éppen azért, mivel az itt állott jelentős középkori épületeteket a 17. század végén is módosabb személyek szerezték meg. A középkori nevet a Szt. György és a Szt. Mária Magdolna templomok téves azonosítása miatt a modem történettudomány először a Tárnok utcához kötötte, majd később a templomok helyes meghatározása után az Országház utcába magyarázta.

292 Csupán az 1940-es években bizonyította be Pataki Vidor, majd nyomában Gárdonyi Albert a helyes azonosítást a mai Uri utcával.

293 Zd. Hátsó utca, Mindenszentek kápolna, Nyírő utca, Posztómető utca, Német utca, Elevenhalszer, Szt. György utca Nagy utca 1426: ad piateam Italorum seu Maiorem (MOL Dl 87996, BTOE IB. 894. sz.); 1448: in Magna platea (MOL Dl 14162); 1524: in Magna platea civitatis Budensis Olazwcza vocata (Pannonhalmi Főapátság hh. lt. Capsa 68.

Y, MOL Df208261 ; PRTHL. 263. sz.) Az Olasz utcára (a mai Országház utcára) párhuzamosan használt elnevezés, amely azonban csak ritkán fordul elő a forrásokban. Az 1448-as adat helye bizonytalan, ez esetben elképzelhető, hogy a Szt. György RUPP 1868. 145-149; CSÁNKI 1890. 7. (Tárnok u.), GÁRDONYI 1936. 74-75. (Országház u.) Pataki Vidor vetette fel a helyes azonosítás lehetőségét (PATAKI 1942. 54-55.), amelyet Gárdonyi Albert elfogadott és részletesebben kifejtett. (GÁRDONYI 1943. 9-11.) Maga Pataki is leírta a részletes azonosítást 1944-ben „A budai vár középkori helyrajza" című tanulmányában. Szabatos meghatározása csak a kéziratban maradt első részben található, a megjelent második rész már indoklás nélkül így használja az utcanevet.