Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

1792-ben a használaton kívüli, újra felszentelt templomban koronázták meg I. Ferencet, majd 1817-től a budai helyőrség kapta használatba, 1920-tól a római katolikus tábori püspökség temploma lett, az 1944/1945-ös ostromban súlyos károkat szenvedett, végül 1950-ben lebontották.

245 A budai helyrajz hosszan tartó tévedéseinek egyik alapja a templom 1686 utáni helytelen azonosítása volt. Ennek eredete nem ismert pontosan, feltehetően a keresztény csapatok közt tábori lelkészként érkező marianus ferencesek képzelete látta a jól felismerhetően keresztény templom romjaiban egykori kolostoruk maradványait. A Schön-féle (ekkor még Meldemann-nak mondott) metszet felfedezése után Rómer Flóris, Némethy Lajos és Henszlmann Imre szinte egyidőben megjelent írásaikban már a látkép és okleveles források segítségével felismerték, hogy a Helyőrségi templom a Szt. Mária Magdolna plébániatemplommal azonos, és az egykori ferences kolostort a Szt. János kapu mellett kell keresni.

246 A részletes bizonyítást végül Némethy írta le helyrajzi munkájában.

247 A Szt. Mária Magdolna egyházat, a javarészt német ajkú városban a királyi alapítású plébánia mellett váralji polgárok alapították, hogy papjai végezzék a magyar hívek lelkipásztori szolgálatát. Az egyházat kezdetben kápolnának és a plébánia filiájának tekintették, a filiációs viszony tényleges formái felett azonban már ekkor vita folyt. A Szt. Mária Magdolna egyház papja plébánosi jogokat gyakorolt hívei felett, és alávetettsége jeleként évi cenzust fizetett a Boldogasszony egyház plébánosának. Nem tudjuk azonban, mekkora volt ekkor a cenzus mértéke, és nem ismerjük a további vitás kérdésekben született egyezségeket sem, amelyek a kápolna papjának kinevezési jogáról és a kápolna illetékességi köréről szóltak.

248 A kápolnát a szombaton tartott hetipiac helyén emelték, a piactér nyugati oldalának közepén, tehát a házaktól elkülönülten, önállóan állt. A régészeti feltárások tanúsága szerint a templomot temető övezte, amelyet feltehetően fal választott el magától a piactértől. Ez az elhelyezés megegyezik a legtöbb magyarországi város plébániatemplomának fekvésével. Érdemes megfigyemünk, hogy a templom tájolása jelentős mértékben eltér a többi budai templom tájolásától, ellenben a templomtól délre eső háztömbök telkeinek tájolása azonos magának a templomnak a tájolásával. Ez a jelenség az ismert történeti adatok mellett szintén a város és a Szt. Mária Magdolna egyház egyidejű keletkezésére utal.

249 A 14. század második felétől kezdődően a királyi udvar egyre gyakoribb itteni tartózkodásaival párhuzamosan a magyar polgárság száma és társadalmi súlya is fokozatosan növekedni kezdett. Természetes, hogy a magyar polgárság nemcsak a városi tanács hivatalainak megszerzésére igyekezett, hanem egyházközségét is fejleszteni és egyenjogúsítani kívánta. Ennek eredményeként a Szt. Mária Magdolna egyház a 15. század elejére kivívta teljes függetlenségét, és épülete is teljesen megújult. Környezete is erősen átalakult, a temetőt feltehetően beszűkítették, és az új, háromhajós templom külsejéhez is házak épültek. A templom nyugati főbejárata a Mindszent utca torkolatánál nyílt, szentélye mögött az Olasz utca érte el a teret. A két utcát a templom déli oldalán kis köz kötötte össze egymással, ahová feltehetően szintén kapuja nyílott. Itt álltak a 15. században a piac mészárszékei. Ld. Szombathely, Szombathely utca Szt. Márton kápolna 1309: da Paolo piovano di San Martino devis Bedoara dell'arcivescovado di Strighone (Vat. VI. 421); 1332: Capelle regie vocate, site in castro Bude (MOL Dl 2713, A IL 587); 1349: capellam regalem et reginalem, quam in honore beati Martini episcopi confessons in castro regali Budensi... iam fundari fecit et construi faciei (MREVll. 130. sz.); 1349: capella regalis ENTZ-CSEMEGI 1955b. 380-382; GEREVICH 1971. 35, 74, 112-117; GYÖRFFY 1973. 299; KUBINYI 1973. 75; FEKETE-NAGY 1973. 340. Henszlmann Imre könyvismertetése Némethy Lajos: A Nagyboldogasszonyról nevezett Budapest vári főtemplom történelme c. munkájáról ArchÉrt 10 (1876) 331-332; RÓMER 1877. 48-59; NÉMETHY 1878. NÉMETHY 1885. A templom alapításáról ld.: GYÖRFFY 1973. 217-249; KUBINYI 1964. 95-96; KUBINYI 1965. 142; KUBINYI 1972; KUBINYI 1991. 29-30, SZEBENI-VÉGH 2002. 427-429. Felmerült a Szombathely városrésszel együtt a templom tatárjárásnál korábbi eredete is. FÜGEDI 1961. 79; FÜGEDI 1964. 776-777. Ezt az ismert okleveles források alapján (ld. 1352. VB. 31 - MREVll. 383-384.) egyértelműen elutasíthatjuk.