Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

alaprajzú tornyokon nyíltak, és a városfal képzeletbeli egyenes vonalától kissé beljebb, hátravonva helyezkedtek el, a falak visszakanyarodtak a kaputornyokhoz. A fennsík hosszan elnyújtott háromszöget zárt be, ezért a sarkok külön erődítést igényeltek. Az északnyugati sarokban egy nagyméretű négyzetes torony részleteit tárták fel, de ez már egy későbbi középkori átépítés emléke, a városfalak eredeti lezárása ezen a ponton még nem ismert.

195 Az északkeleti sarokban találjuk az ún. Kammerhofot, vagy ahogyan a latin nyelvű források emlegetik, a Régi királyi házat. Az itt folytatott korlátozott méretű ásatásokon egy torony maradványait, illetve a várfal itteni szakaszát tárták fel a városalapítás idejéből.

196 A déli sarokban az erődítés eredeti lezárását sajnos annak ellenére sem sikerült megfigyelni, hogy itt kiterjedt régészeti kutatások folytak, mivel a későbbi királyi palota nagyszabású épületei eltüntették a korábbi erődítésnyomokat.

197 A fennsík előreugró, sziklás nyúlványán emelkednek az István-toronynak maradványai, amelyek a későbbi palotaépítkezések kiindulópontját jelentették. A torony eredetének kérdése a sokszoros történeti és régészeti próbálkozások ellenére ma sem nevezhető megnyugtató módon megválaszolmak.

198 Érdekes megfigyelni, hogy mind a Kammerhof, mind az István-torony területe a fennsík peremén, annak egy-egy kiszögelésében, vagyis a városerőd szélén helyezkedik el, tehát fontos szempont volt felépítésük idején az egybeépültség mellett az elkülönültség, a függetlenség is. Mindkét szálláshely a dunai oldalon állt, és a falakon kívüli fontos városrészek fölött emelkedett. A Kammerhof a Szentpétemártír városrész és a Felhévízi rév felé nézett, míg az István-torony Kispestre, azaz Alhévízre és annak révjére tekintett. Tehát mindkettő fontos útvonalakat (egyrészt a Duna, másrészt a rév forgalma) ellenőrzött, illetve vonzott magához. A városerőd szempontjából nézve mindkét szálláshely az erődítés egy-egy sarkán épült fel, így javítva ezen kényes pontokon a város védelmi képességeit. Az elkészült erődítés igen nagy területet kerített körül, a falak hossza mintegy 3 km, amelyek 400 625 m

2 belső területet öveznek. Ezek a méretek jelentősen felülmúlják a korábbi ispáni várak méreteit. A nagy méretekhez társul, mint további jellegzetesség a szabályos távolságokra elhelyezett és a fal elé kiugró tornyokból álló védelmi rendszer, amely a korabeli Magyarországon újdonságnak számított. Összehasonlításképpen a korabeli építkezések közül Fehérvár hosszúkás alakú szigetét kerítő városfala vethető eredményesen össze a budai erődítéssel mind méreteiben, mind védelmi rendszerében.

199 A most leírt városfalat hamarosan egy újabb külső fallal vették körül. (22. kép) Ennek maradványai jóval kevésbé feltártak, aminek az az oka, hogy ebből a falból alakították ki a 16. században az erőd kortináit. így a későbbiekben ez a fal a számos ostromot követően rengeteg javításon esett át, és ma is ez képezi a legtöbb helyen a látható várfalak magját. Éppen ezért nehezen hozzáférhető és módszeresen csak kevés helyen lehetett megkutatni. Legjobban ismert szakasza a nyugati oldalon, a királyi palota előterétől a Fehérvári kapuig terjedő szakaszon található.

200 Itt jól megfigyelhető volt, hogy a külső fal a belsőnél valamivel lejjebb, a hegy peremén, néha magát a hegyoldalt is megfaragva, támfalszerűen épült fel. Meglehetősen közel húzódik a belső falhoz, ezért a belső fal tornyai néhol szinte érintik a külső falat, ahol a falközben a folyamatos haladás lehetetlenné vált.

201 A fal további részletei általában a modem 195 H. GYÜRKY 1978. 46-49. 196 ZOLNAY 1967. 39-47; ZOLNAY 1968. 40-60; H. GYÜRKY 1972. 29-42. Ld. Várnegyed - Régi királyi ház / Kammerhof. 197 GEREVICH 1966. 89-94. 198 A leginkább elterjedt értelmezés a torony építtetőjének személyében Anjou István herceget véli felismerni. Felmerült azonban IV. Béla fia, István, a későbbi ifjabb király, majd V. István király személye is. Sem a történeti, sem a régészeti érvelés nem tudott egyelőre egyikük mellett sem perdöntő bizonyítékot felmutatni. GEREVICH 1966.129,138,184; Gerevich kísérletet tett a korábbi datálásra. Ujabban a 13. század végi szándékos tereprendezésről írt: HOLL 1997. 79-82; ezzel szemben ld.: MAGYAR 1991. 210-212; MAGYAR 1997. 101-120; illetve BuzÁs 1994. 109-114. A kérdés összefoglalását Magyar Károlynak és Spekner Enikőnek újabb tanulmányaiban olvashatjuk. (MAGYAR 2004; SPEKNER 2004) 199 SIKLÓSI 1999. 200 ZOLNAY 1977. 27-28; ZOLNAY 1984. 207-209; MAGYAR 1992. 111-114; B. NYÉKHELYI 2003. 14-16, 19-20; VÉGH 2003. 183-184; illetve MAGYAR Károly 1997-2000 között végzett még közöletlen feltárása az egykori Királyi Istálló helyén. 201 Példa erre a királyi palota északi előudvarán feltárt négyzetes torony. (ZOLNAY 1984. 215.) A Fehérvári kaputól délre eső első torony ívét belefoglalták a külső várfalba. (VÉGH 2003b. 182-184.)