Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
évek: quomodo miserit ipsum infra de monte Pest (Vat. kvt. Cod. Lat. 8541. f. 69v); 1388: in monte Pestiensi (MOL Dl 77982, BTOEm. 52. sz.); 1391: sancti Gerhardi sub monte Pest (SCHIER 1774.117-118,57X>£m. 116. sz.); 1422: in territorio montis Pestiensi (MOL Dl 11239, BTOEU1. 811.sz.); 1495: in latere montis sancti Gerardi martiris (MOL Dl 20319); 1527: egy nagy hegyről aláereszték, kinek Kelenföldé a neve (Karthauzi 1985. 446-447); 1541: supra monte Sancti Gerardi (MOL MNM Beleznay lt. 1541. VII. 23.); [1541] Gerartsbergk (RATKOS 1966. 154) A Gellért-hegy a Duna mellett az egyedüli földrajzi egység, amely máig megőrizte eredeti, középkori elnevezését. Neve először a Margit-legenda forrásaiban bukkan fel. Bizonyosan hívták Kelenföldi-hegynek és Pest-hegynek is. Ez utóbbi név azonosítása azonban nehézséget is jelent, mivel egyes esetekben a Pest-hegy (vagy német változata az Ofenberg) a Várhegyet jelöli. Hollóinál 1506: vineam Zakadaas apellatam in superiori parte montis Hollomal vocitate in vicinitatibus vinearum a parte possessionis Ewrs (MOL Dl 21648) Buda és Sasad határán elterülő hegy, mivel a Szakadat dűlő mindkét terület dézsmalistáin szerepel. (Ld. Szőlődűlők) Ismert Szakadát-hegy neve is Kegler 1363: in territorio civitatis in monte Keegler existentem (Szerdahelyi nyitraszerdahelyi lt.); 1477/1482: in monte Kegler vocato (MOL Dl 18669) Hegy és szőlődűlő neve, amely nevét feltehetően jellegzetes, csúcsos formája után nyerte. (Ld. Kegel = hegykúp) A dézsmajegyzékek elemzésével kimutatható, hogy a logodi és a tótfalusi szőlőbirtokosok közül sokaknak volt itt a szőlőjük. A budai dézsmajegyzékekben a Kegler után következő Ligetvölgy dűlő viszont a sasadi határban is szerepel. Ez pedig a sasadi határ közelségére utal. Madárhegy [1530]: unum meatum habueramus de arce ad Madárhegy, qui nos vescebamur equis de vitis vinearum (SZERÉMI 1857. 284); [1541] Roggandorf Villelm egy sáncot az Madárhegyre vettete (Memoria 1981. 51); 1541: de Madarheegh sagittant, a porta iudeorum usque ad turrim arcis nomine Bwszwgan murus est dirupta (MOL Nádasdy It. Missiles 35. es.) A mai Nap-hegy középkori elnevezése, amely a 16. század első feléből származó forrásokban maradt fenn. Elhelyezése egyértelmű, mivel a Zsidó kaputól a királyi palota felé haladó falszakaszt innen lehet ágyúkkal hatásosan lövetni. Az ütegeket egyébként a Schön-féle látképen is ábrázolták. Nándor 1375: in territorio Nándor (MOL Dl 6296); 1412: claustrum sancti Laurentii de monte Nándor (MOL Dl 9927, BTOE IU. 601); 1418/1418/1442: de claustro sancti Laurentii de sub monte Nándor prope Budam (MOL Dl 10817/c, BTOE Hl. 727. sz.); 1419/1419: in claustro sancti Laurentii martiris de Submonte prope Budam (MOL Dl 34849, BTOE IB. 747. sz.); 1515: in promontorio civitatis Budensis in monte videlicet Nándor (MOL Dl 106083 Prot. Bud. 335-337) Nándor hegye a hasonló nevű falu és a budaszentlőrinci pálos kolostor felett emelkedett. A mai Svábhegy - János-hegy hegytömbbel azonosítható. Szakadat 1518: in promontorio dicte civitatis Budensis in monte Zakadaad nuncupate (MOL Dl 106083 Prot. Bud. 465^t66.) Buda és Sasad határán elterülő szőlődűlő neve is (Ld. Szőlődülők), ezért a hegyet is ezen a határon kell keresnünk. Ismert Hollómál-hegy neve is.
