Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Buda külterülete Az alábbiakban először azon falvakat vesszük számba, amelyek a középkor folyamán Buda város határain belülre kerültek, területüket a város megszerezte. Ezután röviden áttekintjük a forrásokból megismerhető szőlődűlőket, valamint a várost övező hegyek elnevezéseit. 1. Falvak A város határának bemutatása során már láttuk, hogy az alapítás idején meglehetősen szűkre szabott külső terület hogyan bővült ki idővel néhány környékbeli település bekebelezése révén. A várossal nyugatról határos, a hegyek lejtőin szinte kizárólag szőlőműveléssel foglalkozó falvak a 14. században sorra elnéptelenedtek. Ennek oka feltehetően a budai polgárok érdekeltsége lehetett. A szőlőbirtokok nagy részét ők vették bérbe, vagy vásárolták meg. Erre példákat Nándorról ismerünk. A falusi lakosság, amely eredendően szőlőműves szolgáltató jogállású népesség (vinidator) volt, feltehetően a városba költözött szaporítva az amúgy is nagyszámú napszámos, kapás réteget. Lógod (Boldogasszonyfalva) 1390: cum villaLogoth extra muros castri existente (SCHIER 1774. 108, BTOE III. 111. sz.); 1405: Nicolai de Logadsub monte Budensi (MREVR. 348, BTOE III. 436. sz.); 1435: Albertum iudicem de Logod... Anthonium iuratum de Logod (Eszt. k. m. lt. 45-2-15, BTOE III. 1105. sz.); 1447: Thomas iudex de Logod... hospites de Logod (MOL Dl 14054); 1493: Michaelem de villa beate Marie virginis in suburbio Budensi sita (Pécsi Tudományegyetem kvt., Nyírkállói kódex p. 53); 1503: Michael presbiter de Logod (Dl 97503); 1505: Gallus Boros in Logod (MOL Dl 38658); 1510k: Valentinus Kapás Madaraz in Logod in allodio plebani beate Marie virginis... Michael Logodj inLogodaput Nicolaum Zakchy (Veszp. Ers. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1521/XVIII. sz.: domum emptitiam in duabus sessionibus jobbagionalibus cuiusdam Gregorii olim Michaelis Thoth et Pauli condam Mathei similiter Thoth filiorum coadunatis in possessione archipresbiteratus parochialis ecclesie beatissime Marie virginis de Buda sub civitate nostra existenti habitam et fundatam (MOL Dl 106815); [1523]: in ortum logodi (SZERÉMI 1857. 85-86); 1526: in suburbio civitatis nostre BudensisBodogazzonfalwa vocato aparte occidentali adiacenti (ÖS HHStA, Reichshofkanzlei, Reichregisturbücher Ferdinandi I. Bd. I. Fol. 99 v-100 r ); [1529]: in campo Logot, quod inceperunt ire versus Viennam (SZERÉMI 1857. 264); [1530]: ex parte Logod sub montorio vinearum (SZERÉMI 1857. 283) Logod falu a források tanúsága szerint a Castrum falain kívül (1390), a budai hegy alján (1405), szőlődűlők alatt (1530), a nyugati oldalon (1526) terült el, vagyis mai helyrajzi leírással élve a Várhegy nyugati lejtőjének alján, az Ördög-árok bal partján helyezkedett el. Pontos helyét az 1930-as években feltárt temploma mutatja, amely a mai Attila út és Logodi utca között, a Bugát lépcsőnél, enyhén már a hegyoldalon emelkedett. 171 A faluról egyéb régészeti ismerettel nem rendelkezünk. Logod jogi állása szerint falu volt, bár néhány forrás Buda suburbium-ánzk nevezi, ám ez inkább helyrajzi, mint jogi értelemben értendő. A falu földesura a budai Boldogasszony plébánia lehetett. Estei Hippolit egri püspök gazdasági kormányzója, Taddeo Lardi 1503-ban megvásároltatott egy elhagyatott házat a Zsidó kapun kívül, hogy saját szállása legyen budai tartózkodása idején. (1503. XII. 5.) Az egri püspökség számadáskönyveinek tanúsága szerint a ház után a Boldogasszony egyház plébánosának évente 3 Ft-ot kellett fizetniük. (1508) A fizetési kötelezettség okát egy 1521-ből származó iratból ismerhetjük meg, amelyben a Hippolit püspök halála után a koronára szállt házat II. Lajos király GARÁDY Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931-41. I. BudRég 13 (1943) 514-518. Garády Sándor tévesen azonosította az általa feltárt templomot a Szt. Lázár kápolnával az 1390-es plébánia határper iratának hibás értelmezése alaján. (Ld. Váralja - Szt. Lázár, illetve a plébániahatárjárás elemzését.)
