Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Végszó Társadalomtörténeti elemzésünk végére érve lezárjuk munkánkat, amely arra vállalkozott, hogy a rendelkezésre álló forrásokat összegyűjtve a lehetőségekhez mérten helyreállítsa az elpusztult helyrajzi hagyományt, majd az így kapott képet társadalom- és várostörténeti szempontok szerint értékelje. Az elvégzett munka tehát nem kívánta átlépni a helytörténet kereteit, kizárólag Buda városát tette a vizsgálat tárgyává (és ez az állítás még jelen esetben is igaz, amikor az ország lakosságához számtalan szállal kötődő fővárost vizsgáltuk). Elsősorban azért nem, mivel nem nagyon volt hová továbblépnie. A középkori Magyarország városainak egyikéről sem készült eddig még rendszeres ingatlantörténeti elemzés, a jó forrásadottságokkal rendelkező településekről sem. Sopron, Pozsony és Zágráb, talán a kivétel, ahol ez a munka megkezdődött, de Sopron és Zágráb esetében még csak részletekig jutott el, Pozsonyban pedig nem került közzétételre.

1116 Nem tudjuk tehát eredményeinket mivel összehasonlítani, hiszen szórványos adatok nem alkalmasak arra, hogy egy rendszeres vizsgálat eredményeivel összevethetők legyenek. Mivel lenne érdemes tehát a jövőben foglalkozni, hogy a budai ingatlantörténet ne csak magányos torzóként álljon, és beilleszthető legyen egy általánosabb képbe? A város jellegéből adódóan négy fő irányt szeretnék kijelölni. Az elsőt a földrajzi elhelyezkedés szabja meg. Buda a középkori ország közepén, azon a sajátosan medium regni-nek nevezett területen található, amelynek legfontosabb települései a történelmi korszakokban egymást váltva töltöttek be rezidenciális szerepet. Ez indokolná Székesfehérvár, Esztergom és Visegrád városoknak történeti, helyrajzi vizsgálatát.

1117 Különösen érdekes lenne az összevetés a 14. századi Visegráddal, a királyi székhely és a város kapcsolatának vizsgálata, valamint a székhelyen működő hivatalok, bíróságok és a város kapcsolatának vizsgálata, vagyis intézménytörténet és ingatlantörténet összevetése. A másodikat a város társadalmi, politikai rangja határozza meg: a szabad királyi városok sorában Budát kétségkívül az elsőség rangja illette meg több szempontból is. Az összehasonlítás mégis - talán éppen a különbségek felmutatása miatt - igen tanulságos lenne mind Buda, mind pedig Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa, vagy Kolozsvár esetében és más királyi városok esetében is, mint pl. Zágráb, Fehérvár, vagy Lőcse.

1118 Pest városa a földrajzi közelség, közös múlt és az ebből következő sokoldalú, sajátos kapcsolatok miatt lriemelkedik ezen városok sorából is.

1119 Harmadik kutatási irányt jelent a német városi közösségek kelet felé tartó terjeszkedésnek összehasonlító vizsgálata. Buda a Duna völgyében legdélebbre elhelyezkedő német lakosságú 1116 Sopronban e téren Mollay Károly és Dávid Ferenc végeztek úttörő munkásságot: MOLLAY 1994a, MOLLAY 1994b, MOLLAY 1995. Dávid munkája évkorét tekintve inkább a koraújkorral foglalkozik és még megjelenés előtt áll. DÁVID (Kézirat) Pozsonyban Vendelin Jankovic foglalkozott a város ingatlantörténetével, dolgozata azonban kéziratban maradt. JANKOVIÍ 1971; JANKOVIC 1973; JANKOVIC (Kézirat) Zágráb szabad királyi városának középkori ingatlantörténetéből Vladimir Bedenko közölt részleteket. BEDENKO 1989. 1117 Székesfehérvár középkori történetére vonatkozó tanulmányok megtalálhatók: Székesfehérvár évszázadai 2 (1972). Az újabb régészeti és történeti kutatásokat Siklósi Gyula foglalta össze több tanulmányában: SIKLÓSI 1990, SIKLÓSI 1992, SIKLÓSI 1994, SIKLÓSI 1999. Esztergom királyi városának korai történetével sokat foglalkoztak, a későközépkorral annál kevesebbet. Összefoglalását ld. GYÖRFFY 1987. 250-169. Régészeti kutatásának összefoglalása Horváth István érdeme: MRTV. 127-155. Visegrád város történeti irodalma ma is 19. század végi munkákra támaszkodik: VIKTORIN 1872, WENCZEL 1868, az újabb régészeti és történeti kutatások összefoglalása: SZŐKE 1985, BuzÁs 2000b. Új fejlemény Molnár Orsolya szakdolgozata az ELTE Közép- és Koraújkori Tanszékén, amely Visegrád város ingatlantörténetet is magábafoglaló helyrajzát dolgozza fel az okleveles források és a régészeti feltárások segítségével. MOLNÁR Orsolya: Visegrád középkori város a régészeti kutatások tükrében. Bp. 2003. (Kézirat) 1118 Sopronról, Pozsonyról és Zágrábról már szóltunk, a ma Szlovákiához, Romániához és Horvátországhoz tartozó egyéb városok esetében nem kerültek közlésre hasonló ingatlantörténeti elemzések. Az egyes városok múltja egyébként is igen eltérő mértékben feldolgozott a gazdag forrásadottságok ellenére. 1119 Pest város történetének legutóbbi összefoglalása: GYÖRFFY 1973, KUBINYI 1973; régészeti kutatások: MELIS 1976, MELIS 1983, MELIS 1984, MELIS 1991, MELIS 1994.