Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Tamás érsekek, Kesztölci Mihály és Pápai András kanonokok) juttatták budai ingatlanhoz, vagy járadékhoz. Számos oltár is rendelkezett azonban ugyanitt budai házzal, vagy az onnan származó jövedelemmel. Az örökjáradékra kötelezett javadalmasházakból származó éves jövedelem meglehetősen vegyes értékeket mutat, a legalacsonyabb 6 forint, míg a legmagasabb 50 forint. Müvei nem ismerjük pontosan a járadékfizetéssel terhelt házak méretét, minőségét, állapotuk romlását-javulását, ezért nem tudjuk megítélni a bérek közötti különbségek okait sem. Mindenesetre annyit megfigyemetünk, hogy még egyetlen ingatlan esetében is komolyan megváltozhatott a bérleti összeg indokolt esetben. Az örményesi pálosok egyik házát eredetileg 20 forintért adták bérbe, majd a szentlőrinci perjel közbelépése folytán bérlője csak 6 forintot fizetett, eközben a ház állapota is leromlott, később azon folyt a vita, hogy 12, vagy 16 forintot kell-e fizetni.

1057 Ebben az esetben nyilván utólagos megállapodásokkal módosították a bérfizetés feltételeit, amelynek részleteit nem ismerjük. Megállapodás hiányában azonban ragaszkodtak a szerződés betűjéhez. 1462-ben például hiába hivatkozott arra Tamás kanonok, az esztergomi Krisztus Teste kápolna rektora, hogy az akkor 80 éve kapott háza idővel elértéktelenedett, és immár csak fele annyiért lehet bérbe adni, mint korábban, a káptalan ülésén kötelezték arra, hogy a ház után a Szt. László kápolnának is járó összeget hiánytalanul fizesse meg.

1058 Feltűnő számunkra továbbá még egy jelenség: a 8 forint és ennek többszörösei (16, 24, 32, 40) viszonylag gyakori előfordulása a bérleti öszszegekben. A magyarázatot kereshetnénk esetleg a házak méretében, az egész telkes házak - fél telkes házak különbségei között, ám adataink ehhez sem elégségesek, sőt bizonyos esetekben ellentmondásosak. Egész telkes házat adtak bérbe 32 forintért, 24 forintért is, más esetben egy korábban 26 forintos bérletet később 8 forintért adtak ki.

1059 Bizonyára befolyásolta az összeget az is, hogy a bérlő a teljes házat használta-e, vagy annak csak egy részét. Okleveles forrásaink inkább a teljes házak bérlőit tárják elénk. Tudjuk azonban, hogy sok esetben a háznak csak egy részét lakták bérlők, vagy több bérlő között oszlott meg a ház után járó teljes járadék. A győri káptalan számadáskönyvében találunk adatokat például a nagyobbik házukban lakó napszámosok bérfizetéséről, akik nyilván nem népesítették be az egész házat.

1060 Megosztott bérleményű javadalmas házra hívja fel a figyelmet egy másik adatunk, amelyben János késgyártó az esztergomi Szt. István káptalan egyik javadalmasházában örökölt harmadrészét megosztotta Olasz Márton szabóval, a rá eső 4 forint éves bért pedig megfelezték.

1061 Garai Antal esztergomi kanonok és Csiszár György budai polgár házmegosztásáról ránkmaradt oklevél tárja elénk egy ilyen jellegű, önálló bérlőknek kiadható ház beosztását.

1062 Tehát jellegükben is nagy különbségek voltak az örök járadékkal terhelt javadalmas házak között. Egészen más volt egy a város piacterén álló ház, amelyet egy tehetős polgár és családja bérelt, illetve egy sok bérlő között kisebb lakásokra felosztott épület. Az örökjáradékot jövedelmező ház tulajdona az egyházé volt, bérlőjét éppen ezért sokféle és változatos kötöttség terhelhette. Sok esetben kikötötték, hogy a bérleményt nem lehet örökíteni, elzálogosítani, vagy eladni.

1063 Más esetben külön összegért lehetett megvenni az átörökítés jogát,

1064 vagy először 1057 1424. IX. 23. - MOL Dl 11562; 1446. IX. 28. - MOL Dl 13972; 1454.1. 30. - MOL Dl 14784; 1454. V. 16. - MOL Dl 14833. 1058 1462. VI. 12. - Eszt. k. m. lt. 72-2-3, MOL Df 238321. 1059 Az örményesi pálosok egyik háza után 1398-ban még 26 forint bért fizettek, (1398. UI. 17. / 1444. X. 24. - MOL Dl 8836) 1483-ban már csupán 8 forintot. (1483. LV. 4. - Eszt. k. m. lt. 64-1-16, MOL Df 238161) 1060 A káptalan nagy házának lakói megfizettek 5 forint bért a Szeplőtelen Fogantatás napján a Budán szintén a házban tartózkodó kanonokoknak. (1524. XII. 8. - Győri k. m. lt. Liber Div. Prov. 630, 635, MOL Df 279560) 1061 1487. ÍV. 24. - Eszt. k. m. lt 53-3-18, MOL Df 238102. 1062 1507. VÏÏI. 26. - Eszt. k. m. lt. 71-1-8; MOL Df 238294. 1063 Az esztergomi szentistváni káptalan egyik házának bérbeadásánál például kikötötték, hogy az évente 8 forintot és 1 forint értékű viaszt fizető bérlők a házat nem adhatják el, nem zálogosíthatják el, és végrendeletben sem örökíthetik, kivéve azt a részt, amit esetleg a jövőben hozzáépítenek, vagy kijavítanák saját költségükön. (1507. LX. 28. - Eszt. k. m. lt. 53-3-28, MOL Df 238112) 1064 esz

tergomi Szt. Margit oltár házát a hozzátartozó szőlővel együtt évi 24 forint bérért adták bérbe, és a bérlő külön fizetett 300 forintot, hogy a házat utódainak átörökíthesse. (1469. m. 24. - MOL Dl 16826)