Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
4.5.4. Zsinagóga - Jakabháza Kirvai Jakab deák - Kapi András és János - / - Jákob és Ferenc zsidók - Márton és Áron zsidók ,JZsidó utca, Szombat kapu felé, Szombathely, Szombatpiac''' (Hauy 264-265. - Táncsics Mihály u. 23.) A részben feltárt, későgótikus, kéthajós zsinagóga az egyik pillérére vésett évszáma alapján - Scheiber Sándor olvasata szerint - 1461-ben épült. 963 Vélhetően ez az épület már azonos az 1462-ben egy pereskedés során említett zsinagógával. Az oklevél perhalasztásról szól Kapi János és a zsidók közössége között két ház, a néven nevezett zsinagóga és az ún. Jakabháza ügyében. (1462. VI. 10.) Ez az utolsó értesülésünk a perről, ezért nem ismerjük annak végkifejletét. Az ügy előzményéről azonban több forrás is szól, és ez tartogat számunkra néhány elgondolkodtató mozzanatot. Egy 1420-ban kelt oklevélből megtudhatjuk, hogy Anna, Kapi Miklós fia András özvegye a városi tanács előtt bemutatta Kirvai Jakab deák, egykori esztergomi vámagy, budai polgár záloglevelét, amelyben 2226 forint kölcsönt vett fel Andrástól. Jakab ugyan törlesztett valamennyit az adóságból, - amiről nyugtát is adott - de még mindig tartozott neki 1626 forinttal. Kirvai Jakab deák, János fia, budai polgár, Kanizsai János familiárisaként 1408-1414 között esztergomi ispán és várnagy volt. 964 Kapi András életrajzi adatait - ld. Szombathely utca. Jakab deák 1414-ben néhai urának nevezte Kapi Andrást, nem tudjuk azonban, milyen jellegű volt szolgálata. 965 A tanács megidézte Jakabot, hogy vagyonát felbecsülni jelenjen meg előtte, de a többszöri felszólítás ellenére Jakab nem jelent meg. Ezért a tanács úgy döntött, hogy mivel nem tudta felbecsülni Jakab árúit, vagy egyéb javait, ezért tulajdonait, többek között két, egymással szomszédos házát a Szombatpiacon az özvegynek adják át. Megnevezték a szomszédokat is, egyfelől Tamás fia János özvegyét, másfelől a szegényházat. (1420.1. 13.) Nem tudjuk, hogy az átadás valóban végbement-e. Talán nem, mivel egy 1439-ben kelt oklevél szerint a budai káptalan előtt a néhai Kapi András deák fia János a maga, illetve felesége, Anna és fiai, István és András nevében eltiltották Albert királyt és Erzsébet királynét, hogy eladják, vagy elzálogosítsák azt a két házat a Szombathelyen, amelyben akkor Jákob és Ferenc zsidók laktak, Jákobot és Ferencet pedig eltiltották, hogy a házat birtokba és használatba vegyék. (1439. VI. 23.) A szomszédok ekkor is változatlanok voltak. Lehetséges, hogy Jakab deák zsidóknak is tartozott, és ilyen úton került kezükbe a ház birtoka, de elképzelhető persze más megoldás is. Mindenesetre a tiltakozásnak nem sok foganatja lehetett, sőt úgy tűnik, hogy az ügy a hosszan elhúzódó pereskedések sorsára jutott. Egy 1440-ben keltezett újabb oklevélben Betlendi Gergely és Setétkúti Balázs budai alvárnagyok és a zsidók albírái fogott bírák és Hédervári Lőrinc nádor, zsidóbíró jelenlétében elhalasztották Szt. György oktávájára azt a pert, amely a Zsidó utcában, a Szombatkapu felé elhelyezkedő két ház miatt Kapi János, valamint Márton és Áron zsidók között folyt, mivel Márton és Áron nem tudtak a tárgyalásra felkészülni és új határidő kijelölését kérték. (1440. III. 17.) Évekkel később még mindig folyt a per, hiszen egy 1449-ben kelt oklevélből arról értesülünk, hogy az ország rendjei előtt Kapi János a maga és fiai, István, András, János, Sándor és Frigyes nevében tiltakozott, hogy Hunyadi János kormányzó elidegenítette két szomszédos házukat a Szombathelyen, amely a néhai Jakab deák, budai polgár tulajdona volt, és most zsidók lakták. (1449. III. 18.) Szomszédokként ekkor is ugyanazon neveket adták meg, mint 1420-ban. Ezután következik az 1462-es, már említett, perhalasztásról szóló adat a zsinagóga néven nevezésével. 963 SCHREIBER 1983. 83-85. 964 ENGEL 1996. II. 129. 965 1414. H. 21. - BTOE ül. 646. sz.
