Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

1318-ban a város tanácsa előtt Jeuth (=Jurta), a néhai Péter vászonkereskedő özvegye eladta ház­részét udvarral, pincével és a kapun átjárás jogával együtt Benth fia Dénes budai polgárnak 10 márka ezüstért. (1318.1.20.) Itt értük el a kiindulásul idézett 1322-es szombatpiaci oklevél másik kapcsolódási pontját, hiszen ott az egyik szomszédban Dénest nevezték meg. Ennek a háznak a szomszédai pedig 1318-ban Stephan Fies és Vosk fia Gergely veje, János voltak. A Vosk - Bochk név feltűnő hasonlósága elgondolkoztató. Lehet, hogy ez a János végülis Bochk fia János esküdttel azonos. Vosk fia Gergely veje örökölhette apósa üzletét, és ezért később fiaként nevezték meg. Hasonló esetet mutattak ki Wulving veje, Nikolaus esetében is. 941 Tehát, amennyiben következtetéseink helyesek négy ingatlan áll előttünk, vagyis valójában négy in­gatlanrész. Az elsőt Péter vászonkereskedőtől vette meg Vosk fia Gergely 1292-ben, majd lakta veje, János. (1318) Ugyanazon telken belül képzelhetjük el azt a házrészt (ez a második), amelyet később Péter özvegye, Jeuth eladott Benth fia Dénesnek 1318-ban. Nem lehet véletlen, hogy korábban (1292) Péter és Gergely külön megállapodásban rögzítették a kettejük közötti válaszfal beépítésének lehetősé­gét. Nyilván azért, mert megosztották az azelőtt egységes telket. Dénes házrészét később Sebe adta el Benedek fia Péternek 1347-ben. A harmadik házrészen először Fies Istvánt nevezték meg (1318), de né­hány évvel később Jeklin adta el ezt János késgyártónak 1322-ben, majd a vele feltehetően azonos János kovács Gilét fia Miklósnak és Jánosnak 1341-ben. A negyedik házrész Gilét fiaié volt (1341), amelyen korábban Márk vargát említették (1322). Úgy tűnik valójában két telek tulajdonosait ismertük meg az oklevelekből, de ezeket a telkeket nagyon korán, már a 13-14. század fordulóján megosztották. 4.4.2. Nyitrai Lőrinc - Liliom - Péter Szombatpiac" A fentiekhez illeszthetünk még egy további telket. 1314-ben Vosk fia Gergely volt a szomszédja ugyanis egy másik ingatlannak, amelyről Liliom, a néhai Nyitrai Lőrinc comes leánya végrendel­kezett. (1314. III. 19., 1314. X. 13.) A végrendeletet a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa előtt foglalták írásba, a tanúk között németek és magyarok fordultak elő vegyesen, jelen volt mások mel­lett Gottfried comes és két későbbi magyar esküdt is (Mikó fia Miklós és Bochk fia János). Atyjának egykori palotáját a telekkel, pincével és a kapuval együtt Liliom átadta ekkor unokatestvérének, Péternek, amint már atyja azt végrendeletében meghagyta, de ő nővérével Ruzsinnal (= Rózsa ?) együtt a végrendeletet meghamisítva megtartották. Péternek tehát visszaadta jogos tulajdonát, de fiai, István és János részére fenntartott továbbra is a telek másik részén egy palotát kapu nélkül, bejárati ajtóval. Az unokatestvérének jutó rész szomszédja egy bizonyos Ulrich volt, fiainak része mellett pedig Vosk fia Gergely lakott. 4.4.3. Ulrich 1314-ben Nyitrai Lőrinc comes leánya, Liliom végrendeletében hagyományozott ház egyik szomszédja egy bizonyos Ulrich volt. (1314. ILI. 19.) *** Három szomszédos ingatlan következik: 4.4.4. Vajdafia Péter 1378-ban Dadái Pál szabó házának szomszédságában nevezték meg Vajdafia Pétert. (1378. VILI. 12.) Vajdafia Péter, feltehetően Sirokai, másnéven Jobbágyi Miklósnak Péter nevű fia volt. Sirokai Miklós 1336-ban már az udvar tagja volt, 1338-ban Nekcsei Demeter tárnokmester udvarbirája, 1338-1342 között ajtónállómester, eközben 941 KUBINYI 1971.231.

Next

/
Thumbnails
Contents