Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
nádor haláláig, amikor atyja is elvesztette hivatalát. 1511-1514 között fehérvári őrkanonoki stallumot kapott, amelyet 1524-ig tartott meg, ekkor a papi pályától megvált, 1526-ban megnősült, később Gritti szolgálatában állt, 1534-ben Grittivel együtt fogták el Medgyesen. 914 43.6. Hencfi Margit - Weidner fia Nikolaus fia Hans - Becsei Töttös fia Miklós - / - Batthyhány Benedek Szombatpiac, Mindszent utca, Szt. Mária Magdolna egyház környékén" 1343-ban Hencfi Margit, avagy másként, németes formában megnevezve Heinz fia Hans leánya, Margaretha, Weidner fia Nikolaus fia Hans felesége végrendelkezett a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa előtt. Végrendeletében az asszony harmadik férjére, Hansra hagyta nagy palotáját, férje halála után pedig leányának, Katherinának kellett azt megkapnia. Érdekes kikötése Margaretha végrendeletének, hogy testvérének, Marusnak, Jakob Lanchmann feleségének fenntart egy kamrát a ház végében a „párkány" környékén. Párkány alatt a várfalat kell értenünk, a telket külső szélén határoló fal értelmében. 915 A ház a Szombatpiacon Gergely fia János fia Miklós és a néhai Merklin fia Andreas házainak szomszédságában emelkedett. (1343. IV. 20.) Margit az egyik legtekintélyesebb budai családból származott, amelyet a történeti irodalom magyaros formában Hencfi néven ismer. A családnak nevet adó Heinz (a forrásokban: Hench, amely a Heinrich név becézett formája) Margaretha nagyapja volt. Az ő fia, Hans (tehát Margaretha apja) kimutathatóan 1317-től haláláig viselte a rektori hivatalt, utóda pedig fia, Nikolaus, Margaretha testvére lett, aki szintén haláláig (1346/1347) volt Buda utolsó rektora. Tehát a végrendelet készítésének idején is ő volt a rektor, és jelen volt ez alkalommal. 916 Margaretha-nak az apja végrendeletében birtokait fiára hagyta, ö pedig pénzt kapott, ebből következik, hogy a ház valamely korábbi férjétől szállhatott rá. Hans Weidner előtti két férjét azonban alig ismerjük, második férjéről csupán annyit tudunk, hogy királynéi prokurátor volt. Harmadik férje is a legelőkelőbb budai családok közül származott, Hans (vagy Hannus) comes apja és nagyapja is esküdtek voltak, ő maga később, már felesége halála után kassai esküdt lett. 917 Közös leányukat Katherina-t 1346-ban Becsei Töttös királyi ajtónálló mester és visegrádi vámagy fiával Miklóssal jegyezték el. (1346. VI. 16.) Jegy ajándékként egyebek mellett megkapták Margaretha egykori házát, amelynek ekkor a szomszédai Gergely fia János fia Miklós és a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa voltak. Töttös fia Miklós udvari ifjú volt 1354-ben. 918 Ugyanezen a helyen, mintegy százötven évvel később Battyhány Benedek budai vámagy házára maradtak fenn adatok. 1514-ben Batthyány Benedek megígérte enyingi Török Imre nándorfehérvári bánnak, hogy a neki a Mindszent utcában eladott házát, amely azelőtt néhai Butkai Péteré volt, a királyi vár Szűz Mária kápolnájának járó javadalom (feudum) alól Buda városa előtt mentesíteni fogja. (1514. IV. 19.) 1518-ban Batthyány Benedek zálogként ajánlotta fel budai házát pelsőci Bebek Jánosnak egy kölcsönügylet során. (1518. VI. 17.) A leírás szerint a ház északi szomszédja a Szt. Mária Magdolna egyház plébániája volt, míg déli szomszédja Keserű Mihály boszniai püspök. A tartozást úgy látszik sikerült Benedeknek megfizetni, mivel 1519-ben közjegyzői oklevelet állítottak ki házában. (1519. III. 23.) Ekkor a házat a Szt. Mária Magdolna plébániaegyház környékén állónak mondták. Batthyány Benedek 1502-ben a kalocsai érsekség kormányzója volt, 1505-ben máramarosi sókamaraispán, 1506-1509, 1510-1511 és 1519-1520 között háromízben viselte a kincstartó tisztét, 1510-től haláláig budai vámagy (tolnai Bornemissza Jánossal közösen), elhunyt 1525 körül. 919 914 FÓGEL 1917. 31; BÓNIS 1971. 319; KÖBLÖS 1994. 353-354. 915 Ld. Glosszárium 1984. 'párkány' és 'palánk' címszavait. 916 KUBINYI 1971.225-228. 9,7 KUBINYI 1971.225. 918 ENGEL 1996. B. 247. 919 FÓGEL 1913. 58; FÓGEL 1917. 47^18; KUBINYI 1998. 344, 376.
