Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

4. Szombathely 4.1. SZOMBATPIAC - NAPI PIAC A magyarok városrészének központja kétségkívül a Szt. Mária Magdolna plébániatemplom környékén terült el, ezt a területet nevezték Szombatpiacnak, vagy még pontosabb meghatározással, néha a szombati piac helyének. (Ld. Várnegyed - Utcák) Valóban a templomot öleli körül ez a térség, déli határa az egykori Franciscaner Gässl őse, a Szombathely utca, nyugaton a mai Uri utca vége, északon a mai Kapisztrán tér, keleten elért egészen a Szombat kapuig, sőt még azon túl is. Ma még nem tudjuk régészeti feltárás híján eldönteni, hogy a terület közepén a plébániatemplom mennyire lehetett körülépítve. Hauy térképe háztömböt tüntetett fel a templom körül, de a telekosztást már nem ábrázolta. Ennek persze oka lehetett a nagymértékű pusztulás is. Hiszen éppen a Hauy térképen figyelhető meg az 1686-os ostrom teljes háztömböket rombadöntő pusztítása a Kapisztrán tér északi és nyugati oldalán. A ,jXayserliche Prêche" - a császári rés, ahogyan az 1696-os Zaiger is nevezi a területet, üres, puszta térséggé vált a visszafoglalás után. A plébániatemplom erős épülete is végzetesen megszenvedte az ostromlók ágyútüzét, nem juthattak más sorsra a plébánia körüli épületek sem. Eredetileg bizonyára temető vette körül a templomot, amelynek részleteit a templomban és a templom körül végzett ásatás során feltárták.

868 írott foirásaink azonban nem emlékeznek meg a temetőről, még a dézsmajegyzékek sem, és ez arra int, hogy a középkor későbbi századaiban feltehetően a temetőt elhelyezték a templom mellől. Temetőkápolnára sem maradt fenn adat, szemben a Boldogasszony-templommal, ahol többet is ismerünk. A heti piac nevét sokszor megemlítik, - első adatunk 1320-ból származik

869 - magára a piacra azonban nevén kívül rendkívül kevés adat maradt fenn. A Jogkönyv éppen csak megemlítette, - pénteki és szombat délelőtti árusításról szólt - de nem részletezte a kofák helyét, amint a németek szerdai piacánál tette. A plébániatemplom déli oldala mellett a mészárszékeket említi meg egy 15. századi oklevél. A dézsmajegyzékekben egyszer szerepel utalás a téren lévő közkútra is. Megállapítható továbbá a 16. század elején a vásárbírának a lakóhelye a mai Országház utcának a templom szentélye mögötti részén. A piacra utal a Tejutca / Tej szer utcanév is, amelyet a mai Kard utcával azonosíthatunk. Ez azonban már azt is mutatja, hogy a piac tovább terjedt a mai Bécsikapu tér felé eső háztömbre, és még magára a Bécsikapu térre is néhány oklevél tanúsága szerint. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Szombatpiacon nem maradt fenn adat patikákra, kalmárboltokra, ilyen jellegű üzleteket csak a Szt. György piacon ismerünk, és ezt nem tartjuk véletlennek. A Szombatpiacnak a középkor végén létezett két egymástól megkülönböztetett része, a Szombathely utca és a Szombathely tér. Az előbbi azonosítható a plébániatemplom déli oldalán futó, ma már nem létező kis közzel az itteni háztulajdonokra vonatkozó viszonylag számos forrás segítségével. Mária Magdolna utca nevét is ismerjük. A Szombathely tér, amelyet ugyancsak Mária Magdolna temek is neveztek a templom északi oldalán lévő szélesebb térség neve volt. Meghatározását szintén az itteni háztulajdonokra vonatkozó oklevelek teszik lehetővé. A piactér háztulajdonosaira fennmaradt oklevelek értelmezése ma azért nehéz feladat, mivel alig van már olyan telek, ahol középkori maradványokat őrző épület állna. A terület régészeti kutatása ellenben még sok új információt szolgáltathat. Ennek a munkának még csak a kezdeteinél tartunk, de az eredmények nagyon ígéretesek. A Kapisztrán tér északi oldalán tárta fel Bencze Zoltán a városfal és néhány telek részletét. A folyamatos további feltárásoktól várni lehet, hogy a teljesen elpusztult egykori Szt. Zsigmond utcához hasonlóan az ásatások előrehaladtával itt is meg lehet rajzolni a középkori maradványok térképét, és rekonstruálni az egykori telekosztást és beépítést. 868 BERTALAN 1971.426. 869 MOL Dl 40389