Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
felicem regem Hungarie, filium ipsius Karoli regis corpori sancti Pauli primi heremite in dicto claustro féliciter quiescenti et per consequens eidem claustro sancti Laurentii martiris et universis fratribus heremitis ordinis ipsius sancti Pauli pro remedio animarum dicti domini Karoli regis, patrisque sui ac sue, dominarumque reginarum, genitricis videlicet et consortis suarum et liberorum suorum mediantibus suis litteris exinde confectis in perpetuam elemosinam datam et collatam, simulcum capella in eadem curia in honore sancti Martini confessoris constructs, necnon omnibus edificiis in se habentibus et aliis quibuslibet suis utilitatibus ad eandem curiam pertinentibus, necnon cum quadam particula sew spatio terre, in quo fundamentum de lapidibus per condam dominant reginam genitricem ipsius domini Lodovici regis positum haberetur, simulcum eodem fundamento (MOL Dl 11384, BTOE HL 825. sz.); [1403-1439]: Jtem Von huet des alten kamerhoffpeyn Iudenn (Ofner Stadtrecht X/D); 1441: exeundo vero ipsam portam Sabbati et per fossatum dicte civitatis versus ad [quandam] [antiquam] curiam regiam usque ad quandam viam de ipsa civitate nostra inter eandem antiquam domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predictam ecclesiam sancti Petri martiris tendentem , eundo [ ] gradientem de [...] quadam domo allodiali Conradi civis Budensis sub ipsa domo regia existente. .,... in platea seu vico Textorum quedam domus Blasii Tosi dicti sub predicta antiqua domo regia existens (Eszt. Prim. lt. U 46, MOL Df 249009); 1460k: quandam domum sew fundum curie in civitate nostra Budensi in vico Iudeorum habitam (Eszt. Főszék. kvt. Ms. H. 521.166 v-167 r , MOL Df 281415); 1462: quoddam allodium extra portam Sabbati retro domum condam comitis Cilie nunc vero domini Michaelis Orzaag palatini habitum (MOL Dl 15766); 1525: in domo habitationis sue in platea sancti Nicolai prope scilicet plateam Iudeorum (MOL Dl 24077); [1530]: Meniam Budensium ex parte domini Francisei Orzagh totaliter ad terram destruebant, sed turrem nunquam potuerunt de machinicis dirumpere, tarn fortis erat. (SZERÉMI 1857. 286) Ma már általánosan elfogadott, hogy a Régi királyi ház épületegyüttese a mai Táncsics Mihály utca 7-9. számú telkeken emelkedett. Korábban a Bécsi-kapu tér környékén, az evangélikus templom és parochia, vagy az Országos Levéltár helyén keresték a maradványokat, míg Zolnay László előbb helyesen meg nem határozta a pontos helyszínt, majd régészeti feltárással igazolni is tudta az oklevelekből levont következtetést. Ehhez járult később H. Gyürky Katalin megfigyelése és feltárása, amellyel tisztázta a Szt. Márton kápolna helyét. 857 Legkorábbi forrásunk, Ottokar von Homeck verses krónikája szerint 1301-ben az ifjú Vencel királyt a Kammerhof-ba, a király szokásos lakóhelyére vezették szállásra. 1349-ben Erzsébet anyakirályné kért és kapott búcsúengedélyt VI. Kelemen pápától az általa a budai királyi várban építtetett és Szent Márton tiszteletére szentelt királyi és királynői kápolna részére. Erzsébet azonban csak újjáépíthette a kápolnát, mivel már 1309-ben Gentilis bíboros számadáskönyveiben szerepel a budavári Szt. Márton kápolna Pál nevű papja. 1337-ben és 1354-ben a Szécsényiek, 1362-ben Himfi Benedek házát említi meg oklevél a királyi udvar szomszédságában. 1398-ban Kont Miklós nádor fia és özvegye adományozott a csatkai pálos kolostornak egy házat a váralján, a falon kívül, a dunai oldalon, azon ház alatt, amelyet Nagy Lajos király adott Remete Szt. Pálnak. Az adományról nem maradt fenn oklevél, de 1416-ban a pálosok elcserélték a Régi királyi háznak mondott és a Szombat utcában álló házukat Hermann cillei és zagorjei gróffal. 1423-ban Cillei Hermann szlavón bán megerősítette ugyanezen cserét, és ez alkalommal az oklevélben részletesen leírták az épületet: - A pálosok nagy udvara (curia), vagy háza (domus) egykor Károly királyé volt, a Szombatkapu mellett emelkedett, németül Kammerhof-nák nevezték, és Lajos király adományozta Remete Szt. Pál ereklyéjének és általa a szentlőrinci pálos kolostornak atyja, Károly király, anyja, elhunyt felesége és gyermekei lelkiüdvösségéért, a Szt. Márton tiszteletére szentelt kápolnával és minden az udvarhoz tartozó épülettel együtt, valamint azzal a darab földdel, amelyen az anyakirálynő épületalapokat rakatott le. A budai Jogkönyv (1403-1439) a város őrségeit felsorolva a régi Kammerhof-ot említi meg a zsidók mellett. A plébániák 1441 -es határjárásában a király régi udvarát (curia), avagy házát (domus) a Szombat kapun kilépve azon út mellett érintették, amely a Régi királyi ház és néhai Szécsényi Frank vajda háza között lépett ki a városból, és a Szt. Péter mártir plébánia felé tartott. Ugyanitt említették a Takácsok utcáját is. Mátyás király 1460 körül kelt oklevelében a Cillei Ulrik magvaszakadtával a koronára szállt Zsidó utcai házat gúti Ország Mihály nádornak adományozta. 1462-ben mohorai Vidfi János majorságát a Szombat kapun kívül a néhai cillei grófok, akkor pedig már 857 RUPP 1868. 161; PATAKI 1950. 257-258; ZOLNAY 1952. 15-28; ZOLNAY 1953. 204-209; ZOLNAY 1959/60. 7-64; ZOLNAY 1963. 43-107; ZOLNAY 1967. 39-47; ZOLNAY 1968. 40-60; H. GYÜRKY 1984; MAGYAR 1991. 95.
